Ezek a legolcsóbb budapesti kerületek: 150 ezer alatt vannak az albérletárak, és az egyetemek sincsenek nagyon messze

A korábbinál még gyorsabb ütemben drágultak az albérletek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból. Ha ősszel kezdenétek az egyetemet vagy főiskolát, és nem kaptok kollégiumi helyet, a belváros mellett érdemes körbenézni a XIV., a IX. és a X. kerületben is, ezek ugyanis az olcsóbb városrészek közé tartoznak.

  • Eduline

Az ingatlan.com oldalán közzétett anyag szerint országosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak a májusi bérleti díjak az áprilisinál, Budapesten pedig 2,5 százalékos volt az emelkedés. Ez az áremelkedés gyorsulását mutatja, áprilisban az előző hónaphoz képest 2-2 százalékos volt a drágulás. Éves összevetésben a bérleti díjak országosan 20,8 százalékkal, Budapesten pedig 21,4 százalékkal nőttek – tették hozzá.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Az albérletárak 2022-ben mutatott emelkedése passzol az eddigi trendbe, azaz folyamatosan növekednek a bérleti díjak. A drágulást tompíthatná a kínálat bővülése, ám az csak a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt, július közepén várható”.

Az ingatlan.com összefoglalója szerint Budapesten 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legdrágább a II. kerület a 330 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. „Bár az V. kerület a 312 ezer forintos albérletárával a második, az egy négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj ebben a városrészben elérte az 5 ezer forintos lélektani határt, amire korábban sehol nem volt példa egy kerületben sem” – tette hozzá Balogh László.

A legnagyobb kínálattal rendelkező két kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 196 és 174 ezer forintra rúgtak az átlagos bérleti díjak. Olcsóbb viszont a IX. és a X. kerület, ott 150 ezer forint az átlagos bérleti díj - a IX. kerület belső része több egyetemhez közel van. Bár a X. kerület messzebb van a nagyobb campusoktól, de ha az alacsonyabb árért cserében hajlandóak vagytok valamivel többet buszozni (vagy akár városon belül a vonatokat használni, a legtöbbre ugyanis a városon belül felszállhattok BKV-bérlettel), Kőbánya is jó választás lehet. A legolcsóbbak közé tartozik XXI. kerület, vagyis Csepel is, ahonnan a HÉV miatt több egyetem viszonylag gyorsan elérhető.

A megyeszékhelyeken 92,5 és 150 ezer forint közötti átlagos bérleti díjak vannak. A legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár, míg a legolcsóbbak közé tartozik Kaposvár, Salgótarján és Szekszárd, ezekben a városokban 100 ezer forint alatt maradt az átlagos bérleti díj.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.