Egy rég elfeledett budapesti villamosvonal és a II. világháborúban elpusztult hatalmas kupola is látszik azon a fotón, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) osztott meg a Facebookon az Egyetem téri épületről.
Így festett 1906-ban az ELTE – hogy egészen pontosak legyünk: az akkori Királyi Magyar Tudományegyetem – Egyetem téri épülete.
Ilyen volt 1906-ban az Egyetem téren az ELTE - akkori Királyi Magyar Tudományegyetem.������ Brück und Sohn, Deutsche Fotothek
Posted by Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE on Sunday, June 19, 2022
Az épület első három szintje pont úgy néz ki, mint most, a hatalmas kupola viszont már évtizedek óta hiányzik, az a második világháborúban semmisült meg. Igaz, az év elején arról írtunk, hogy a kupolát visszaépítik majd, akárcsak a Műegyetem egyik – szintén a második világháborúban megsemmisült – kupoláját is.
A fotón jól látszik egy villamos – a kép készítése előtt 17 évvel indult meg a villamosforgalom az Egyetem tér és az Orczy tér között (akit a rég elfeledett villamosvonal érdekel, itt talál bővebb információt).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
