Kamerunban több százezer diák maradt ki az iskolából, több mint 230 ezer gyereknek pedig az otthonát is el kellett hagynia a lassan öt éve dúló politikai válság miatt.
A Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól a 60-as években függetlenedő Kamerun angol és francia nyelvterületei közt nagy az egyenlőtlenség: utóbbi dominanciája megkérdőjelezhetetlen, az ügyintézés hivatalos nyelve az egész országban a francia, és még az angol nyelvterületen is francia anyanyelvűek töltik be vezető pozíciókat, ők állnak az iskolák, kórházak, bankok élén.
Az afrikai ország angol részén még 2016-ban lángolt fel az etnikai-nyelvi konfliktus, amikor az 1982 óta hatalmon lévő elnök, Paul Biya bejelentette, hogy francia nyelvtanárokat küldene az angol nyelvű iskolákba – írja a magyarkurir. Az angol anyanyelvű kisebbséghez tartozó tanárok békés tüntetést szerveztek, ám ezt kihasználva a régió függetlenségéért küzdő szeparatista csoportok meghirdették az oktatás bojkottját, így harcolva az ország kormánya ellen. Az iskolákat bezáratták, és fegyveres csapást mértek azokra, akik nem működtek velük együtt.
Az ENSZ legfrissebb jelentése alapján a fegyveresek több mint hetven iskolát vettek célba, ötszáznál is több diákot és száz pedagógust megtámadva. Tavaly októberben a Kumba városában működő két tannyelvű iskolába törtek be: a támadás legalább hat gyerek életébe került, több diák pedig megsebesült.
"Kés volt náluk"
A konfliktus öt éve robbant ki, azóta 255 tanulót raboltak el. Köztük volt egy 19 éves lány is, aki az iskolából tartott hazafelé, amikor megtámadták.
„Kés volt náluk. Bekötötték a szemeimet, hogy ne láthassam, hová visznek. Órákon keresztül mentünk, ételt nem kaptam, három napig a földön aludtam. A szeparatisták felhívták az apámat, és váltságdíjat kértek a kiadásomért cserébe”
- idézte fel a Guardiannek, hozzátéve, szabadulásának napján egy fegyveres levágta a mutatóujját, miután tankönyveket talált a táskájában. Így akarta megakadályozni, hogy valaha újra írni tudjon.
A fenyegetettség miatt az angol terület iskoláinak nagy része nem nyitott meg a szeptemberi tanévkezdéskor, így több százezer diák maradt oktatás nélkül. Akik kockáztatnak, és mégis iskolába járnak, reggelente "álcázzák magukat". Nem viselik egyenruhájukat, iskolatáska helyett pedig szatyorban viszik magukkal a könyveiket, hogy ne szúrják ki őket az utcákon állomásozó fegyveresek.
Az ország kormánya többször kért és kapott nemzetközi segítséget többek között az Egyesült Államoktól vagy Franciaországtól, és a Safe Schools Declaration kezdeményezésben is részt vesz - egyelőre hiába.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
