Elképesztő pénzek vannak az iskolai egyenruhákban Nagy Britanniában - tippeljetek, mennyibe kerül egy váltás ruha és egy pár cipő.
Aki azt gondolta, hogy pár ruha nem lehet olyan drága, sajnos tévedett. 100 fontba, azaz mai árfolyamon átszámolva majdnem 44 ezer forintba kerül az iskolai egyenruha - mondta a BBC-nek egy apa, aki ebből a pénzből idén mindössze két inget, két szoknyát és egy iskolai cipőt vett a lányának.
A brit kormány 2015-ös kutatása szerint a szülők átlagosan majdnem 50 fontot takaríthatnának meg, ha minden egyenruhát megvehetnének a márkaüzletekben, és nem csak a kijelölt beszállítóktól vásárolhatnának. A felmérés szerint átlagban egyébként 212 fontot (átszámítva 93 ezer forintot) költöttek a szülők csak az iskolai ruhákra, arról nem is beszélve, hogy ez nem döntés kérdése, a szigetország iskoláinak közel 90 százalékában kötelező egyenruhát viselni.
A kutatás szerint persze a nagy márkák ruhái a legdrágábbak, de az is az utóbbi évek tendenciája, hogy márkától függetlenül egyre többet kell fizetni az iskolai egyenruháért, sőt a legidősebbeknek már majdnem felnőtt méretben kell beszerezni a ruhadarabokat. Jövő ősztől azonban minimálisra kell csökkenteni a logós ruhákat, és minden boltból – például szupermarketből – beszerezhetővé, egységesebbé kell tenni őket - így döntött a kormány.
Persze nem csak Angliában téma az iskolai egyenruha, Skóciában a szülők 120-150 fontos iskolaruha-támogatásra pályázhatnak, Észak-Írországban 30-50 fontos, Walesben pedig az ingyenes iskolai étkezésre jogosult gyermekek szülei tanulónként 125 vagy akár 200 fontos támogatásra is pályázhatnak.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
