Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Afganisztán néhány északi tartományában újra járhatnak középiskolákban lányok, a hír azonban öröm helyett inkább aggodalommal tölti el a helyieket.
A tálibok augusztusi hatalomátvételekor ígéretet tettek, hogy a nők számára is biztosítják majd oktatást, ám egészen szeptemberig közepéig semmi nem történ. A magánegyetemek – szigorú szabályokkal – megnyitották a kapuikat a női hallgatók előtt is.
A fiúk szeptember közepe óta járhatnak iskolába, és a férfi pedagógusok is visszatérhettek a katedrára, a lányok és a női tanárok helyzete azonban egészen bizonytalan.
Néhány héttel ezelőtt azonban néhány északi afgán tartományban engedélyezték az iskolába járást a lányoknak. Afganisztán ezen területein a nők korábban is jelentősebb szerepet játszottak, mint a többi országrészben, így nem meglepő a döntés – sok szülő és tanár azonban kétségekkel fogadta a tálib lépést, és a diáklányoknak is vegyesek az érzelmeik - írja a The New York Times.
Egyeseket örömmel tölt el a tanulás lehetőségem a 18 éves Hadia például úgy fogalmazott a lapnak: „nem tudom, mi történik majd a tálibokkal, de nekünk tanulnunk kell. Jelenleg ez minden, amink van.” Mások kilátástalanabbnak látják a helyzetet. „Mi értelme az iskolának, ha dolgozni nem lesz lehetőségünk?” - teszi fel a kérdést a 21 éves Anosha, aki középiskolásként mérnöki pályára készült, a tálibok hatalomátvétele óta azonban el sem meri hagyni az otthonát.
„Ha a lányom nem mehet majd egyetemre, teljesen össze fog törni.”
– magyarázta az egyik édesanya. Néhány szülő olyannyira aggódik a körülmények miatt (már az iskolába jutás sem egyszerű, ugyanis az utcákon fegyveres tálibok sorakoznak), hogy egyáltalán nem meri iskolába küldeni lányait. Mások egyáltalán nem látják értelmét annak, hogy a lányok iskolába járjanak: az osztályok szétválasztása és a tanárhiány ugyanis teljesen ellehetetleníti a lányok továbbtanulási lehetőségeit, ráadásul az is kérdés, hogy az iskola elvégzése után egyáltalán munkába állhatnak-e.
Nemzetközi emberi jogi csoportok több alkalommal rávilágítottak, hogy az oktatáshoz való jog az alapvető emberi jogok egyike. A tálibok oktatásért felelős vezetője az emberi jogi szervezetek felszólalásaira reagálva közölte, hamarosan a többi tartományban is megnyitják az iskolákat a lányok számára, majd egy kis szünetet tartva azt kérdezte,
„Miért érdeklik a nyugatot ennyire a nők? Ha a világ azt gondolja, hogy az afgán nőknek ugyanolyannak kell lenniük, mint a nyugati nőknek, akkor csak álmodnak”
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).