Néhány afgán tartományban újra járhatnak középiskolába a lányok, de így is teljes a bizonytalanság

Afganisztán néhány északi tartományában újra járhatnak középiskolákban lányok, a hír azonban öröm helyett inkább aggodalommal tölti el a helyieket.

  • Bezzeg Hanna

A tálibok augusztusi hatalomátvételekor ígéretet tettek, hogy a nők számára is biztosítják majd oktatást, ám egészen szeptemberig közepéig semmi nem történ. A magánegyetemek – szigorú szabályokkal – megnyitották a kapuikat a női hallgatók előtt is.

A fiúk szeptember közepe óta járhatnak iskolába, és a férfi pedagógusok is visszatérhettek a katedrára, a lányok és a női tanárok helyzete azonban egészen bizonytalan.

Néhány héttel ezelőtt azonban néhány északi afgán tartományban engedélyezték az iskolába járást a lányoknak. Afganisztán ezen területein a nők korábban is jelentősebb szerepet játszottak, mint a többi országrészben, így nem meglepő a döntés – sok szülő és tanár azonban kétségekkel fogadta a tálib lépést, és a diáklányoknak is vegyesek az érzelmeik - írja a The New York Times.

Egyeseket örömmel tölt el a tanulás lehetőségem a 18 éves Hadia például úgy fogalmazott a lapnak: „nem tudom, mi történik majd a tálibokkal, de nekünk tanulnunk kell. Jelenleg ez minden, amink van.” Mások kilátástalanabbnak látják a helyzetet. „Mi értelme az iskolának, ha dolgozni nem lesz lehetőségünk?”  - teszi fel a kérdést a 21 éves Anosha, aki középiskolásként mérnöki pályára készült, a tálibok hatalomátvétele óta azonban el sem meri hagyni az otthonát.

„Ha a lányom nem mehet majd egyetemre, teljesen össze fog törni.”

– magyarázta az egyik édesanya. Néhány szülő olyannyira aggódik a körülmények miatt (már az iskolába jutás sem egyszerű, ugyanis az utcákon fegyveres tálibok sorakoznak), hogy egyáltalán nem meri iskolába küldeni lányait. Mások egyáltalán nem látják értelmét annak, hogy a lányok iskolába járjanak: az osztályok szétválasztása és a tanárhiány ugyanis teljesen ellehetetleníti a lányok továbbtanulási lehetőségeit, ráadásul az is kérdés, hogy az iskola elvégzése után egyáltalán munkába állhatnak-e.

Nemzetközi emberi jogi csoportok több alkalommal rávilágítottak, hogy az oktatáshoz való jog az alapvető emberi jogok egyike. A tálibok oktatásért felelős vezetője az emberi jogi szervezetek felszólalásaira reagálva közölte, hamarosan a többi tartományban is megnyitják az iskolákat a lányok számára, majd egy kis szünetet tartva azt kérdezte,

„Miért érdeklik a nyugatot ennyire a nők? Ha a világ azt gondolja, hogy az afgán nőknek ugyanolyannak kell lenniük, mint a nyugati nőknek, akkor csak álmodnak”

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.