Afganisztán néhány északi tartományában újra járhatnak középiskolákban lányok, a hír azonban öröm helyett inkább aggodalommal tölti el a helyieket.
A tálibok augusztusi hatalomátvételekor ígéretet tettek, hogy a nők számára is biztosítják majd oktatást, ám egészen szeptemberig közepéig semmi nem történ. A magánegyetemek – szigorú szabályokkal – megnyitották a kapuikat a női hallgatók előtt is.
A fiúk szeptember közepe óta járhatnak iskolába, és a férfi pedagógusok is visszatérhettek a katedrára, a lányok és a női tanárok helyzete azonban egészen bizonytalan.
Néhány héttel ezelőtt azonban néhány északi afgán tartományban engedélyezték az iskolába járást a lányoknak. Afganisztán ezen területein a nők korábban is jelentősebb szerepet játszottak, mint a többi országrészben, így nem meglepő a döntés – sok szülő és tanár azonban kétségekkel fogadta a tálib lépést, és a diáklányoknak is vegyesek az érzelmeik - írja a The New York Times.
Egyeseket örömmel tölt el a tanulás lehetőségem a 18 éves Hadia például úgy fogalmazott a lapnak: „nem tudom, mi történik majd a tálibokkal, de nekünk tanulnunk kell. Jelenleg ez minden, amink van.” Mások kilátástalanabbnak látják a helyzetet. „Mi értelme az iskolának, ha dolgozni nem lesz lehetőségünk?” - teszi fel a kérdést a 21 éves Anosha, aki középiskolásként mérnöki pályára készült, a tálibok hatalomátvétele óta azonban el sem meri hagyni az otthonát.
„Ha a lányom nem mehet majd egyetemre, teljesen össze fog törni.”
– magyarázta az egyik édesanya. Néhány szülő olyannyira aggódik a körülmények miatt (már az iskolába jutás sem egyszerű, ugyanis az utcákon fegyveres tálibok sorakoznak), hogy egyáltalán nem meri iskolába küldeni lányait. Mások egyáltalán nem látják értelmét annak, hogy a lányok iskolába járjanak: az osztályok szétválasztása és a tanárhiány ugyanis teljesen ellehetetleníti a lányok továbbtanulási lehetőségeit, ráadásul az is kérdés, hogy az iskola elvégzése után egyáltalán munkába állhatnak-e.
Nemzetközi emberi jogi csoportok több alkalommal rávilágítottak, hogy az oktatáshoz való jog az alapvető emberi jogok egyike. A tálibok oktatásért felelős vezetője az emberi jogi szervezetek felszólalásaira reagálva közölte, hamarosan a többi tartományban is megnyitják az iskolákat a lányok számára, majd egy kis szünetet tartva azt kérdezte,
„Miért érdeklik a nyugatot ennyire a nők? Ha a világ azt gondolja, hogy az afgán nőknek ugyanolyannak kell lenniük, mint a nyugati nőknek, akkor csak álmodnak”
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
