Van olyan iráni tanárnő, aki a gyermekházasságtól mentette meg diákjait: az év tanárát keresik

A Varkey alapítvány jelöltjeinek listájára 121 országból kerültek fel pedagógusok, közülük viheti haza valaki az egymillió dolláros, vagyis körülbelül 300 millió forintos díjat.

  • Bezzeg Hanna

A tíz döntőst már ki is választották. A liverpooli David Swanston például vak és gyengénlátó gyerekeket oktató iskola igazgatóhelyettese, testneveléstanárként olyan technikákat dolgozott ki, amelyekkel a látássérült diákokhoz közelebb tudja hozni a sportot – most például a rögbinek egy olyan verzióján dolgozik, amely kifejezetten látássérült gyerekeknek szól – írja a Guardian.

Diana Lorena Rubio mexikói pedagógus is felkerült a jelöltek listájára, akiknek az a célja, hogy minél több lány építsen karriert a természettudományok és a technológia területén. Tanítványai közül egyre több lány vált vállalkozóvá, vagy vállalt munkát természettudományos területen.

Ugyacsak esélyes a fődíjra Soraya Motaharnia: az iráni pedagógus rászoruló diákjainak orvosi kezeléseit támogatta anyagilag, míg más tanulóit a gyermekházasságtól mentette meg azzal, hogy finanszírozta tanulmányaik költségét. Soraya azóta földrengések áldozatainak is nyújtott anyagi támogatást.

Az amerikai Breanna Heels a környezettudatosságot állította a középpontba, amellyel több diákját is inspirálta: egyik tanítványa futást szervezett a nemi egyenjogúság népszerűsítéséért.

Tavaly De Ranjitsinh Disale-t válaszották az év legjobb tanárának, aki India hátrányos helyzetű régióiban biztosította a lányoknak a magas szintű oktatást, így nem morzsolódtak le és nem adták őket ide előtt férjhez.

A további jelöltekről a Varkey alapítvány weboldalán olvashattok részletesebben. At alapítvány nemcsak a pedagógusokat, de a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat is jutalmazza, a jelölteket és azok munkásságát ide kattintva böngészhetitek végig.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.