Luxusszállások egyetemistáknak: pazar kollégiumok a világ körül

A kollégiumi életről nem a luxus az első szó, ami az ember eszébe jut. Nem kell azonban lemondani a kényelemről, amennyiben valaki hajlandó magasabb összeget fizetni lakhatásáért - mutatjuk a legmenőbb topkolikat.

  • Bezzeg Hanna

Amerikában mélyen a pénztárcába kell nyúlni

Csaknem évi 5 millió forintért szállásol el diákokat a Bostoni Egyetem kollégiuma, a Student Village 2. Az épület pazar kilátással, az északi szárnyban 26, a déliben 19 emeleten fogadja a hallgatókat, akik egy- és két fős, légkondicionált, saját fürdővel ellátott szobákból válogathatnak.

Zöld környezetben, tradicionális és modern lakóegységekkel is szolgál a washingtoni South 40 House. A kollégium maga – ami elsőéves és másodéves hallgatókat fogad – egy külön kis város, saját fitneszteremmel, kosár- és strandröplabda pályával, játékszobával. Kettő-hat fős szobák közül lehet választani, az átlagáruk 3 és félmillió forint körül mozog.

A Stanford Egyetem 1930-ban, mediterrán stílusban épült Lagunita Court kollégiuma történelmi környezetben, egy tó mellett fogadja a hallgatókat. A diákok itt nem egy nagy, közös épületben, hanem sok kisebb házikóban szétszórva laknak, havonta körülbelül 200000 forintnyi összegért.

Nem kell messzire utazni egy kis luxusért

A koppenhágai Tietgenkollegiet kör alakú épülete a közösség és az egyenlőség jegyében született meg. Az egészen apró, mindössze 26 négyzetméteres szobáktól egészen a méretesebb helyiségekig válogathatnak a hallgatók – a nagyobb alapterületű szobák például pároknak is kényelmesek. Minden szobához saját fürdőszoba jár, konyha azonban nem, szándékosan – ezzel is a kapcsolatteremtésre ösztönzik az intézmény lakóit. A szobák havidíjai 3200 dán koronától, azaz megközelítőleg 150 ezer forinttól indulnak, de a hatalmas erkéllyel rendelkezőkért akár 260 ezer forintot is elkérhetnek havonta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.