Tavaly a legtöbb egyetem lefújta a gólyatáborokat, és idén is van néhány felsőoktatási intézmény, ahol úgy döntöttek, a „hagyományos” ottalvós táborok helyett ismét orientációs napokat vagy „napközis tábort” tartanak majd.
Így döntött például a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara, ahol szeptember 1. és 3. között tartanak gólyanapokat, ahogy a Facebook-eseményben írják, a programok – csapat- és egyéni feladatok, fellépők és előadások – egész nap tartanak majd, „napközis” formában, vagyis mindenki maga oldja meg a szállását. Igaz, a kollégistáknak ez nem fog problémát jelenteni, mert addigra megtörténik a kollégiumi beköltözés.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán sem lesz gólyatábor – igaz, a karon már több éve nem tartanak ottalvós táborokat egy korábbi botrány miatt. Ehelyett idén is orientációs napokat szerveznek augusztus 31-től szeptember 2-ig: lesznek például önismereti foglalkozások, az elsőévesek megismerhetik a szakkollégiumokat, tudományos diákköröket, diákegyesületeket és -klubokat, a jogászi, kriminológus és politológus karrierről. Lesznek esti programok az egyetemen és a belvárosban. A szervezők azt is hozzáteszik, hogy az orientációs napokon csak azok vehetnek részt, akik már védettek a SARS-CoV-2 vírussal szemben, azt írják, „e tekintetben a kétdózisú vakcinák esetén a második oltás beadásától számított 14. nap eltelte az irányadó (Janssen vakcina esetén az oltástól számított 22. nap eltelte), vagy a COVID-19 fertőzésen átesés tényének igazolása szükséges. Ennek tényét védettségi igazolvánnyal szükséges igazolni”.
Más egyetemeken viszont nem csak a gólyáknak tartanak gólyatábort. Az Állatorvostudományi Egyetemen például már júliusban megvolt a másodévesek gólyatábora – így pótolták be a tavaly nyáron elmaradt gólyatábort, ráadásul ennek az évfolyamnak a tagjai alig találkoztak egymással, ezért volt mit bepótolni.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán úgy döntöttek, az augusztus 11. és 14. közötti, ópusztaszeri táborba idén ötven másodévest is várnak, nekik is elmaradt ugyanis tavaly nyáron az ismerkedős hét.
A bajai Eötvös József Főiskola gólyatáborába sem csak elsőéveseket várnak, hanem olyanokat is, akik már több éve a főiskolán tanulnak. „Ugye rég láttad a csoporttársaidat, kollégiumi, sulis barátaidat? És még milyen régen buliztatok együtt? És mivel ezeket szeretnéd megtenni még a beadandók, zárthelyi dolgozatok, vizsgák előtt, ez egy tökéletes alkalom, hogy önfeledten meg tudjátok ünnepelni a találkozást, a gólyákat, és amit még akartok” – olvasható az augusztus 23. és 28. közötti gólyatábor ajánlójában.
A nagyobb egyetemek "hagyományos" gólyatáborairól itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
