Van, ahol idén sem tartanak gólyatábort, helyette "napközis" formában ismerkedhetnek meg az elsőévesek

Tavaly a legtöbb egyetem lefújta a gólyatáborokat, és idén is van néhány felsőoktatási intézmény, ahol úgy döntöttek, a „hagyományos” ottalvós táborok helyett ismét orientációs napokat vagy „napközis tábort” tartanak majd.

  • Eduline

Így döntött például a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara, ahol szeptember 1. és 3. között tartanak gólyanapokat, ahogy a Facebook-eseményben írják, a programok – csapat- és egyéni feladatok, fellépők és előadások – egész nap tartanak majd, „napközis” formában, vagyis mindenki maga oldja meg a szállását. Igaz, a kollégistáknak ez nem fog problémát jelenteni, mert addigra megtörténik a kollégiumi beköltözés.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán sem lesz gólyatábor – igaz, a karon már több éve nem tartanak ottalvós táborokat egy korábbi botrány miatt. Ehelyett idén is orientációs napokat szerveznek augusztus 31-től szeptember 2-ig: lesznek például önismereti foglalkozások, az elsőévesek megismerhetik a szakkollégiumokat, tudományos diákköröket, diákegyesületeket és -klubokat, a jogászi, kriminológus és politológus karrierről. Lesznek esti programok az egyetemen és a belvárosban. A szervezők azt is hozzáteszik, hogy az orientációs napokon csak azok vehetnek részt, akik már védettek a SARS-CoV-2 vírussal szemben, azt írják, „e tekintetben a kétdózisú vakcinák esetén a második oltás beadásától számított 14. nap eltelte az irányadó (Janssen vakcina esetén az oltástól számított 22. nap eltelte), vagy a COVID-19 fertőzésen átesés tényének igazolása szükséges. Ennek tényét védettségi igazolvánnyal szükséges igazolni”.

Más egyetemeken viszont nem csak a gólyáknak tartanak gólyatábort. Az Állatorvostudományi Egyetemen például már júliusban megvolt a másodévesek gólyatábora – így pótolták be a tavaly nyáron elmaradt gólyatábort, ráadásul ennek az évfolyamnak a tagjai alig találkoztak egymással, ezért volt mit bepótolni.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán úgy döntöttek, az augusztus 11. és 14. közötti, ópusztaszeri táborba idén ötven másodévest is várnak, nekik is elmaradt ugyanis tavaly nyáron az ismerkedős hét.

A bajai Eötvös József Főiskola gólyatáborába sem csak elsőéveseket várnak, hanem olyanokat is, akik már több éve a főiskolán tanulnak. „Ugye rég láttad a csoporttársaidat, kollégiumi, sulis barátaidat? És még milyen régen buliztatok együtt? És mivel ezeket szeretnéd megtenni még a beadandók, zárthelyi dolgozatok, vizsgák előtt, ez egy tökéletes alkalom, hogy önfeledten meg tudjátok ünnepelni a találkozást, a gólyákat, és amit még akartok” – olvasható az augusztus 23. és 28. közötti gólyatábor ajánlójában.

A nagyobb egyetemek "hagyományos" gólyatáborairól itt olvashattok:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.