A ponthatárhúzás után elindul a főszezon az albérletpiacon, az elsőévesek egy része a következő hetekben keres albérletet. A legkisebb budapesti lakást a Blaha Lujza térnél kínálják, a 9 négyzetméteres garzonért havi 65 ezer forintot kérnek, a legolcsóbb albérletért pedig a XV. kerületig kell menni.
Az ingatlan.com a szezonnyitás apropóján összegyűjtötte az albérletpiaci legeket – a legdrágább és a legolcsóbb lakásokat, házakat – a 18 ezer hirdetésből álló kínálatból.
A legolcsóbb kiadó ingatlan a Hajdú-Bihar megye határához közel eső Darvason található: az ottani, 100 négyzetméteres lakásért havonta 20 ezer forintot kér az önkormányzat. Bár az ár alacsony, a debreceni egyetemistáknak valószínűleg ez nem jelenthet megoldást, a campus tömegközlekedéssel legalább kétórás távolságban van – írják. A legolcsóbb egyetemvárosi albérlet egy kifejezetten egyetemistáknak ajánlott 60 négyzetméteres, 2 szobás dunaújvárosi panellakás, amelynek a bérleti díja 40 ezer forint havonta.
Bár Budapesten 140 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, majdnem ezer lakást, házat 100 ezer forintnál olcsóbban lehet bérelni. A legalacsonyabb bérleti díjú albérlet a XV. kerületben, a Szentmihályi úton van: a 23 négyzetméteres lakásért 60 ezer forintot szeretne kapni a bérbeadó.
A legkisebb lakást a Blaha Lujza térnél kínálják kiadásra havi 65 ezer forintért. Ez egy szupermini garzon, mindössze 9 négyzetméteres. A II. kerületben is van hasonlóan pici garzon, amely 10 négyzetméteres, és havonta 85 ezer forintért lehet kibérelni.
Az ország legdrágább albérlete egy 760 négyzetméteres, tízszobás rózsadombi ház, amelyért havonta 15 ezer eurót, vagyis majdnem 5,4 millió forintot kell fizetni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
