Nagyobb a választék, mint az előző években, és az árak is alacsonyabbak, de azért idén is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik szeptembertől Budapesten tanulnak, és lakást bérelnének. A legolcsóbb albérleteket a X., a XX. és a XXI. kerületben kínálják, a legdrágábbakat pedig a II. és az V. kerületben. Miért érdemes lakás helyett először lakótársat keresni, és minek kell belekerülnie a bérleti szerződésbe? Utánajártunk.
A koronavírus-járvány miatt egyelőre óvatosan emelnek árat a lakástulajdonosok, ezzel pedig jól járhattok, ha szeptembertől költöznétek: az ingatlan.com adatai szerint tavaly júliusban még 150 ezer forint volt az átlagos budapesti lakbér, idén 140 ezer forint.
Budapesten a legolcsóbb a X., a XX., a XXI. és a XXIII. kerület, ezeken a részeken júniusban 120 ezer forintos volt az átlagos bérleti díj. Bár első blikkre meredek elképzelésnek tűnhet az, hogy Kőbányán, Csepelen vagy éppen Pesterzsébeten béreljetek lakást, miközben az Astoria-Egyetem tér-Kálvin tér háromszögben, a Corvinus-BME tengelyen vagy éppen a Nagyvárad tér környékén tanultok, érdemes kipróbálni, hogy tömegközlekedéssel hány perc alatt érnétek be. Ha például a Kőbánya-Kispest (most éppen nem működő) metróállomása környékén találtok megfelelő lakást, akár vonattal is bejuthattok a belvárosba, a Nyugatihoz, de a csepeli HÉV-állomásokról is viszonylag gyorsan be lehet érni a Boráros térre.
A legdrágább budapesti kerületek listája valószínűleg senkit nem lep meg: a II. és az V. kerületben 180 ezer forint volt az átlagos díj, de a XII., az I. és a III. kerületben is 150 ezer forintos átlaggal kell számolni. A vidéki egyetemvárosokban valamivel alacsonyabbak az árak: Debrecenben, Győrben és Szegeden 110 ezer, Pécsen pedig 100 ezer forint volt az átlagár idén júniusban. Egerben és Kecskeméten 100 ezer, Nyíregyházán és Kaposváron pedig 90 és 85 ezer forintos átlagos bérleti díjjal kalkulálhattok.
Mitől függ, mennyibe kerülnek ősztől az albérletek?
A szakemberek szerint sok mindentől függ, mennyiért lehet majd szeptembertől lakást bérelni – például attól is, hogy júliusban-augusztusban visszatérnek-e Budapestre és a nagyobb egyetemvárosokba a turisták, és hány tulajdonos adja ki újra a lakását az Airbnb-n keresztül. Ha folyamatosan erősödik majd az airbnb-s ingatlanok száma, az azt jelenti majd, hogy a hallgatók jóval kevesebb lakás közül választhatnak majd, főként a belvárosban.
Ám mivel a magyar egyetemisták a külföldi hallgatókkal is „versenyeznek” egy-egy jobb lakásért, az esélyeik attól is függnek, hogy a felsőoktatás szeptembertől teljesen visszaáll-e a hagyományos, jelenléti oktatásra, így visszatérnek-e a külföldi hallgatók, az erasmusosok és a hosszabb ideig Magyarországon tanulók.
Lakás helyett lakótársat érdemes keresni
A Rentingo.com azt tanácsolja az egyetemistáknak, hogy időben kezdjék el az albérletkeresést, mert elsőként a jó áron kínált, szép állapotú, egyetemekhez közeli lakások kelnek majd el. Az albérletpiacról már a ponthatárhúzás előtt érdemes beszerezni a legfontosabb infókat, átgondolni a szempontokat (mekkora a havi keret, egyedül vagy másokkal együtt bérelnétek, bútorozott vagy bútorozatlan lakás lenne jobb). Azt sem árt megnézni, hogy a jelentkezési lapon megjelölt képzés óráit pontosan melyik egyetemi-főiskolai épületben tartják majd, és hogy a környéken milyenek az albérletárak.
Mivel a kiadó szobák nagyon hamar elkelnek, ezért szoba helyett inkább lakótársat érdemes keresni, akikkel közösen kibérelhettek egy egész lakást – csatlakozhattok lakótárskereső Facebook-csoportokhoz (például ehhez a 38 ezer tagú csoporthoz), de akár a lakótárskeresők szolgáltatásait is használhatjátok, mint például a Rentigót vagy a Roommatesbudapest.com-t, a lakótársat keresők számára ezek ingyenesek.
| Albérlet helyett magánkollégium |
| Ha az egyetemi/főiskolai kollégiumi hely nem jön össze, az albérlet viszont nem fér bele a családi büdzsébe, érdemes körülnézni a magánkollégiumokban – több ilyen működik Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban is. Az ár jellemzően attól függ, hogy hány ágyas szobát bérelnétek: az egyik fővárosi magánkollégiumban havi 80 ezer forintot kell fizetni az egyágyas szobáért, míg a kétágyas szobákban élők jellemzően 60 ezer forintot fizetnek havonta. Ebben az összegben már a rezsi is benne van, viszont a legtöbb helyen egyhavi kauciót kérnek. |
Mi kerüljön a szerződésbe?
Ha megvan az ideális lakás/szoba, a szerződéskötésnél is oda kell figyelni pár dologra. Legfőképpen arra, hogy legyen szerződés: papír nélkül soha ne vegyetek ki egy lakást. Érdemes arról is meggyőződni, hogy tényleg a tulajdonos adja ki a lakást, – hívja fel a figyelmet az egyik budapesti ügyvédi iroda – ha van ügyfélkaputok, akkor a földhivatal.hu-n ingyen lekérhetitek a cím alapján a tulajdoni lapot.
A szerződésben rögzíteni kell a lakás adatait, hogy az bútorozott vagy bútorozatlan, milyen háztartási gépek, bútorok vannak a lakásban, sőt akár fényképeket is készíteni, így elkerülhetitek a későbbi vitákat. Előre meg kell beszélni, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződésről van-e szó (ha határozott idejűt, például egy tanévre szólót szeretnétek, számolnotok kell azzal, hogy csak közös megegyezéssel mondhatjátok fel a szerződést, vagyis nem lehet indoklás nélkül, egyik hónapról a másikra másik albérletbe költözni).
A Rentigo szerint idén még egy dologra kell figyelni: a koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma miatt érdemes vis maiorként a szerződésbe foglalni, hogy ha a felsőoktatás ismét online formára áll át, felmondhatjátok a bérleti szerződést.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
