Nagyjából 70 százalékos a visszaesés – válaszolták a többek között butikhotelt és hostelt működtető, valamint apartmanokat is kínáló Maverick Lodges-nál arra a kérdésre, érzékelték-e az elmúlt hónapokban a külföldi hallgatók számának csökkenését, és hogyan alakult az érdeklődők, szobát foglalók száma. Bár valamivel nagyobb érdeklődést tapasztalnak, mint ősszel, a hozzájuk érkezők száma még így is jócskán elmarad a korábbiaktól. Pedig mindent bevetnek azért, hogy szálláshelyeik – ahogy oldalukon fogalmaznak – „covid-free” zónák legyenek, a munkatársaikat például rendszeresen teszteltetik, a közös helyiségeket levegőfertőtlenítőkkel teszik biztonságosabbá, lakóiknak pedig éjjel-nappal orvosi segítséget biztosítanak.

A magyar egyetemeken és főiskolákon tanuló külföldi hallgatók száma valóban csökkent az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány és a lezárások miatt. A Tempus Közalapítvány adatai szerint ebben a tanévben – február közepéig – például mindössze 2449 Erasmus-ösztöndíjas érkezett az országba, szemben az előző évek 8800-9300 körüli létszámával.

A visszaesést nem csak a magyar egyetemeken érzékelik, a nemzetközi egyetemi rangsorokat készítő Quacquarelli Symonds (QS) már 2020 nyarán arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi továbbtanulást fontolgató EU-s hallgatók közel fele változtatni szeretne tervein a járvány miatt. A magyar hallgatók közül is sokan döntöttek így: az őszi félévben mindössze 836-an mentek külföldre Erasmus-támogatással, míg a korábbi tanévekben 4000-4500-an utaztak ki a program segítségével. Mindezt pedig nemcsak az egyetemek, hanem a külföldi hallgatókra specializálódott hostelek és magánkollégiumok is a saját bőrükön érzik.

Nagy a kínálat, a megszokottnál kisebb a kereslet

„Külföldi és magyar hallgatóktól is kaptunk olyan visszajelzést, hogy szeretnék visszamondani a foglalásukat, mivel az egyetemeken online oktatás folyik. A személyes megjelenés hiánya miatt így otthon maradnak, nem utaznak Budapestre. Sok esetben a diákok szívesen jönnének, viszont a korlátozások miatt sajnos nincsen lehetőségük rá, ezért vannak, akik a foglalásukat inkább a következő félévre csúsztatták, ahogyan a külföldi tanulmányaikat is” – válaszolta az Eduline kérdésére a IX. kerületben, az egykori Tűzraktér helyén működő Dean’s College Hotel, hozzétéve: a náluk apartmant bérlő diákok többsége azonban teljes egyetemi tanulmányokat folytat Magyarországon, így ők a járvány ellenére is megérkeztek az őszi félév elején.

A Tűzoltó utcai hotelben – ahol a négyszemélyes apartmanoktól a nagyobb, egyszemélyes, erkélyes apartmanig többféle szálláslehetőséget kínálnak az egyetemistáknak havi 320-680 euróért – egyébként az egyetemisták kilencven százaléka külföldi, ám az elmúlt hónapokban magyar hallgatóik száma is csökkent, az online oktatás miatt ők is inkább otthon maradtak.

Nem csak a hostelekben volt kisebb a  forgalom az elmúlt hónapokban. „A budapesti, belvárosi albérletpiac két legfontosabb mozgatórugóját a külföldi turisták és diákok jelentették. Ez a két csoport a bérlők körülbelül 80%-át tette ki az elmúlt években, azonban idén a koronavírus okozta változások miatt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül" – hívta fel a figyelmet még tavaly augusztusban a Duna House, hozzátéve, hogy a vidéki egyetemvárosokban is kevesebb külföldi diák érdeklődik az albérletek iránt, ez pedig az árakra is hatással van.

A hostelektől a karanténszállásig

Pedig az elmúlt években kis túlzással egész iparág épült a Magyarországon tanuló külföldi egyetemistákra. Budapesten az egyik leglátványosabb beruházás a Dean’s College Hotel kialakítása volt, míg számos befektető a belvárosi, nagy alapterületű polgári lakásokban látott fantáziát, és alakított ki azokból 6-7 szobás „minikollégiumokat”, amelyeket magyar és külföldi hallgatóknak kínálnak havi 50-80 ezer forintért.

Kifejezetten az egyetemisták igényeire szabták az IN Budapest lakópark apartmanjait is - nem véletlen, hogy a komplexumot a VII. kerületi Rottenbiller utcában, a külföldi hallgatók körében népszerű Állatorvos-tudományi Egyetem szomszédságában kezdték építeni. A projekt oldalán egyébként „befektetési diákapartmanoknak” hívják 22-53 négyzetméteres lakásokat, felhívva a figyelmet arra, hogy a tulajdonosok befektetése hamar megtérül majd, Budapest ugyanis egyre népszerűbb célpont a külföldi hallgatók számára.

A külföldi hallgatók ügyeinek intézésére is számos cég szakosodott. Kimennek értük a reptérre, lakást vagy szobát keresnek nekik, városnézést szerveznek, ha szükséges, álláslehetőségeket is kínálnak nekik, sőt az egyik cég – alkalmazkodva a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorításokhoz – az újonnan, külföldről érkező egyetemistáknak „karanténszállást” is kínál reggelivel és ingyen wifivel.

Havi 315 ezer forintot költenek az erasmusosok

A Tempus Közalapítvány 2020-as kutatásból kiderül: a Magyarországra érkező erasmusos hallgatók havonta átlagosan 315 ezer forintot költenek, ebből 225 ezer forint megy el többek között szállásra, élelmiszerre, higiéniás termékekre, 51 ezer forint pedig „turisztikai költség”. Az ugyanis az adatokból egyértelműen látszik, hogy az erasmusosok szeretnek utazni, legalábbis jóval többet költenek kirándulásokra és szórakozásra, mint a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal Magyarországra érkezők és az önköltséges, vagyis tanulmányaikat saját zsebből fizető hallgatók.

Utóbbiak havonta egyébként átlagosan 708 ezer forintból gazdálkodnak – igaz, ebben az összegben benne van a tandíj is, amely a külföldiek körében népszerű orvosi és állatorvosi képzéseken kifejezetten magas. A külföldi hallgatók három csoportja közül a 2013-ban indított Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal érkezők költenek a legkevesebbet, havonta 281 ezer forintot. Ez nem meglepő, a programot a kormány ugyanis a „keleti és déli nyitás” jegyében hozta létre, így a támogatásra számos fejlődő afrikai és ázsiai országból is lehet pályázni.

A Tempus Közalapítvány kutatása szerint az erasmusosok közül a legtöbbet egyébként a Budapesten tanulók költenek, őket a szegediek követik. A tavaly publikált elemzés összesíti is a költéseket: e szerint a külföldi hallgatók és a hozzájuk érkező vendégek egy tanévben 180 milliárd forintot hagynak ott az egyetemeken, a különböző üzletekben, a főbérlőknél, a hostelekben, a vendéglátó- és szórakozóhelyeken.