Újabb magyar diák, akire büszkék lehetünk: ezüstéremmel zártuk az első Európai Lány Informatikai Diákolimpiát

A versenyt Svájc szervezte, de a járványhelyzet miatt mindenki online vehetett részt rajta.

  • Tóth Alexandra

Június 13. és 19. között először rendezték meg az első EGOI-t (European Girls’ Olympiad in Informatics), azaz az Európai Lány Informatikai Diákolimpiát, amelyen a világ 43 országából 156 középiskolás lány vett részt - közölte a Neumann Társaság. Bár az olimpiát Svájc szervezte, a koronavírus-járvány miatt a diákok saját országaikból versenyeztek, a feladatokat online oldották meg.

Hazánkat négyen képviselték, közülük Éles Júlia, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizenegyedik évfolyamos diákja ezüstérmet szerzett. A lány korábban már több hazai tanulmányi versenyen is eredményesen szerepelt: többek között a Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenyen és az Országos Magyar Matematika Versenyen is dobogós helyen végzett.

Az első EGOI-n Kelemen Anna, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium idén érettségizett diákja, Nagy Boglárka, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizedikes tanulója, illetve Ottrok Veronika, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tizenegyedikes tanulója is képviselte hazánkat. Közülük Anna csupán egyetlen ponttal maradt le a bronzéremről. 

A verseny szervezőinek célja, hogy a lányokat arra bátorítsák, hogy foglalkozzanak számítástechnikával. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sok lány azért nem választ ilyen területen szakmát, mert azt túl férfiasnak tartják. Az EGOI-n viszont nem tesznek különbséget a nemek között, a többi diákolimpiához - így például a CEOI-hoz (Közép-Európai Informatikai Diákolimpiahoz), IOI-hoz (Nemzetközi Informatikai Diákolimpia ) - hasonlóan versenyprogramozási feladatokat kell megoldaniuk az indulóknak, és a feladatok a lányok versenyén sem könnyebbek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.