Napi tudomány: kérdések, amiket mindenki feltett már magának, de egyszerűen nincs rájuk válasz

Nektek is eszetekbe jutott már a kérdés, milyen lehet kutyának lenni, vagy hogy éreznek-e a halak fájdalmat? A következő két kérdést talán mindenki feltette már magának, azonban a világon senki sem tudja rájuk a választ. Szerintetek mivel kapcsolatosak?

  • Csik Veronika

A tudás határán sosem lehet előre látni, mibe botlunk, milyen válaszokat vagy éppen újabb kérdéseket érünk el. Erről szól a Ted-Ed egyik videója is, amit már több, mint 23 milliónak néztek meg. Bennetek is felmerültek már ezek a kérdések? (Szerencsére a videóhoz van magyar felirat, de ha éppen nyelvtanuláshoz használnátok, arra is tökéletes.)

Ha további érdekes videókat néznétek, akkor ne hagyjátok ki a legrosszabb filozófiai gondolatok gyűjteményét, vagy az álmokról szóló párperces videót sem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.