Mindössze három hónap van hátra a tavaszi érettségi szezonig. Az idei végzősöknek azonban nemcsak a szokásos stresszel kell megküzdeniük, hanem a koronavírus miatt kialakult káosszal is. Ha most fogtok érettségizni, a következő érzések ismerősek lehetnek.
1. Az érzés, amikor kiderül, hogy elmarad a szalagavató bál, amit már évek óta vártatok és tervezgettetek.
Korábban írtunk róla, hogy az iskolák többsége - a végzősök legnagyobb bánatára - úgy döntött, a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem szervezi meg a szalagavatót, csak átadták a szalagot a diákoknak. Született azonban néhány kivételes megoldás az ünnepségekkel kapcsolatban. Ezekről itt olvashattok.
2. Minden reggel, amikor ránéztek a naptárra és rájöttök, hogy még egy nappal közelebb kerültetek az érettségi jelentkezés határidejéhez, de a jelentkezési lap még mindig nem érhető el az Oktatási Hivatal (OH) oldaláról.
3. Amikor minden évben várjátok az érettségi szünetet, de rájöttök, hogy idén ti fogtok érettségizni, ...
4. ... ezért elkezdtek pánikolni...
5. ... majd rájöttök, hogy van még egy kis idő a felkészülésre, így ti vagytok azok, akik megnyugtatják a többieket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
