Több diákolimpián is sikeresen szerepeltek a magyar diákok - íme az idei eredmények

Bár a koronavírus-járvány miatt idén nem tartottak annyi diákolimpiát, mint ahogy azt a korábbi években megszokhattuk, illetve a versenyek nagyrésze online platformra került át, ennek ellenére a magyar diákok idén is számos tantárgyból remekeltek. Most megmutatjuk összesítve az idei év eredményeit.

  • Eduline

Áprilisban rögtön egy szomorú hírről kellett beszámolnunk: a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) befejezettnek nyilvánította a diákolimpia 2019/2020-as idényét. A határozat értelmében a diákolimpia versenyei március 11-ével lezárultak, kizárólag az addig megrendezett országos döntőkben elért eredmények tekintendők érvényesnek, további eredményeket nem állapítottak meg, azaz 2020-ban diákolimpiai bajnok, illetve további helyezettek kihirdetésére sem került sor. 

Kisebb kihagyás után több diákolimpia is alkalmazkodott az idei rendkívüli helyzethez, és online szervezték meg a versenyeket. Az első online diákolimpia - amiről beszámoltunk - kémiából volt (54. nemzetközi Mengyelejev-diákolimpia), itt hét érmet szereztek a magyar diákok - két ezüst-, és öt bronzérmet zsebeltek be, a további három induló pedig dícséretet kapott. 

Az online kémia diákolimpia után, az Európai Fizikai Diákolimpia online kiadásában (EuPhO) ért el kiváló helyezést a magyar csapat. Egy ezüst-, és két bronzéremmel zárták a versenyt, egy diák pedig dícséretben részesült.

Négy érmet szereztek a magyar középiskolások a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián is, ahol 59 ország 231 diákja vett részt július 23. és 30. között. A négy indulóból mindannyian kiemelkedően szerepeltek, egy ezüstérem és három bronzérem született. 

Habár az idei, nagasaki-i 31. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia a járványügyi helyzetből adódóan elmaradt, augusztus 11. és 12-én a versenyzők az IBO Challenge-en mérhették össze tudásukat, ahol mindenki az anyaországában teljesíthette a központilag meghatározott feladatokat. A válaszlapokat be kellett szkennelni és visszaküldeni, ezek alapján zajlott az értékelés. A szervezők úgy döntöttek, hogy ebben a rendszerben nem biztosíthatók a tökéletesen egységes munkakörülmények, ezért idén nem hirdettek helyezéseket, hanem medálokat osztottak. Négy érmet - két ezüst- és két bronzérmet - sikerült bezsebelniük a magyar indulóknak. 

A magyar diákok a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI) is eredményesen szerepeltek: egy ezüst- és két bronzérmet szereztek. A versenyen tizenhárom ország ötvenöt, húsz évesnél fiatalabb diákja vett részt Nagykanizsán. De a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián induló magyar diákokra is büszkék lehetünk, ugyanis 87 ország 343 középiskolása közül mind a négy magyar induló ezüstérmes lett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.