Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az óvodai és az alsóbb osztályokban tanító franciaországi pedagógusok, valamint azok, akik nagyothallókat tanítanak, olyan átlátszó maszkot kapnak, amelyen keresztül a tanulók tudnak szájról olvasni és követni a velük foglalkozó felnőttek mimikáját.
"Több mint 100 ezer maszkot gyártatunk le a hónap végéig. Ezeket az átlátszó és mosható maszkokat az ősz folyamán nagy mennyiségben szétosztjuk" - mondta Sophie Cluzel, a fogyatékos emberekért felelős államtitkár a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjúban. Minden óvodással, kisiskolással és nagyothalló tanulóval foglalkozó tanár kap belőle.
Franciaországban a szeptemberi iskolakezdés óta 11 éves kor felett minden oktatási intézményben kötelező a maszkiviselés - a tanároknak és a diákoknak egyaránt -, ami nemcsak a nagyothallók számára okoz nehézséget, hanem az írni- és olvasni tanuló kisebbeknek is.
Az eredetileg süketek és nagyothallók számára tervezett maszkok felső és alsó része textilből van az orr és az áll eltakarására, a középső része a száj előtt pedig átlátszó műanyagból, aminek köszönhetően a maszkot viselő ember arckifejezése látható, ellentétben az eldobható sebészeti vagy a mosható textilmaszkokkal. A nagyothallókat tanítókon kívül a logopédusok, valamint az idős emberekkel vagy autistákkal foglalkozók közül is egyre többen viselik. Egy ilyen maszk ára duplája a mosható maszkok árának - 10 euróba kerül.
De nem Franciaország az első, ahol megjelentek az átlátszó maszkok az iskolákban. Korábban már írtunk róla, hogy Olaszországban is ilyen speciális maszkokat gyártottak a tanároknak, hogy látszódjon a szájuk és jobban lehessen hallani a hangjukat.
Külföldön is fokozatosan újraindul az élet az óvodákban és az iskolákban
Már Észak-Macedónia és Irán is döntött a tanévkezdésről, Romániában viszont bizonytalanná vált az iskolák megnyitása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.