Szerintetek mikortól dönthetnek az iskolák az átállásról? Szavazzatok

Folyamatosan változik a helyzet, óránként kapjuk a híreket, hogy újabb iskolákban rendeltek el rendkívüli tanítási szünetet. Mit gondoltok, meddig marad így a helyzet, dönthetnek majd az iskolák a digitális tanrendről? Szavazzatok!

  • Eduline

Mivel a járvány is folyamatosan változik, a suliknak is folyamatosan reagálni kell az új helyzetekre. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan iskolák, ahol találtak igazoltak fertőzött diákokat vagy tanárokat, és rendkívüli szünetet rendeltek el. Persze olyan is van, ahol most álltak vissza a rendes oktatásra az egyhetes szünet után.

A jelenlegi szabályok szerint ha egy iskolában megjelenik a fertőzés, akkor egy-egy osztály, kiterjedtebb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra - mondta korábban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. De mi van azokkal az iskolákkal, ahol ugyan nincsen igazolt fertőzés, de sem a tanárok, sem a diákok nem érzik komfortosan magukat a járvány miatt? Mit gondoltok, meddig lesz hagyományos oktatás? Vajon mikor engedi a kormányzat, hogy az iskolák saját hatáskörben - fertőzéstől függetlenül - dönthessenek arról, hogy digitális oktatásra állnak át?

Itt szavazhattok:

A szavazatokat a hét végéig - szeptember 13-ig - várjuk, aztán ha egyáltalán születik hivatalos döntés, kiderül, kik tippeltek jól.

Így zártuk az első hetet: négy óvodában és hat iskolában van rendkívüli szünet

Csaknem 6000 intézményben rendben folyik az oktatás, a héten négy óvodában és hat iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni a járványügyi helyzet miatt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vasárnap.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.