Se maszk, se social distance: képek egy díjátadóról

Legyen maszk vagy ne - zárt térben, ha nem tartható be a másfél méteres védőtávolság vajon kell-e maszkot viselni?

  • Eduline

Most akkor kötelező a maszkviselés ha nincs meg a másfér méter, vagy csak ajánlott, vagy kit érdekel? A kérdés a holnapi iskolakezdés miatt is aktuális. A Bonis Bona a nemzet tehetségeiért díjátadójáról néhány nappal ezelőtt készültek a képek - ahol mellesleg Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a család- és ifjúságügyért felelős államtitkára és Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár is részt vettek -, és a Nemzeti Tehetség Program – 1823 Facebook oldalán tették közzé őket. 

Facebook/Nemzeti Tehetség Program

Látszik, hogy a gálán sokan voltak, azonban senki nem viselt maszkot és a távolságot sem tartották be. Ez nem csak nekünk szúrt szemet, a képek alatt több kommentelő is megjegyezte a tényt. Azoknak, akiknek feltűnt a biztonsági intézkedések hiánya (maszk és távolságtartás) és ezt jelezték is, ugyanazt a választ kapták:

"A rendezvény szervezői követték az érvényben lévő járványügyi protokollt, amely ültetett rendezvényen nem teszi kötelezővé a maszk használatát. A vendégek a regisztrációkor tájékoztatót kaptak, amelyben a szervezők javasolták a maszk viselését, a távolság megtartását, és a rendszeres kézfertőtlenítést, amelyhez helyeztek ki fertőtlenítőszert számos helyre. Érkezéskor minden belépőnek megmérték a testhőmérsékletét és szükség esetén konzultáltak a helyszínen dolgozó orvossal. A díjátadások és kézfogások a fertőzésveszély minimalizálása érdekében a szervezők által biztosított kesztyűben történtek."

PDSZ: "Gyakorlatilag mindenféle védelem nélkül kell ellátni a feladatainkat"

Többek között megfelelő számú takarító biztosítását, fertőtlenítőszerek és védőeszközök beszerzését kérik, hogy biztonságosan indulhasson a tanév.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.