A 17 éves Joe Brindle szerint az Oxfordban és Cambridge-ben diplomázottak hozzák a legnagyobb pusztulást a bolygóra. Ezért a Teach the Future nonprofit szervezet felszólítja az Egyesült Királyság parlamentjét, hogy építsék be a környezettudatosságot az oktatásba.
A 17 éves Joe Brindle szólalt fel a szervezet nevében, akik a UK Student Climate Networkkel, a National Union of Students-el és az SOS-UK-el együtt terveznek egy eseménysorozatot az oktatásba való környezettudatosság beépítése érdekében – írja a BBC.
A fiú szerint az iskolák nem képesek felkészíteni a diákokat a klímavészhelyzetre, pedig az oktatás középpontjában kellene állnia a környezettudatosságra való nevelésnek.
„Az Oxfordban és Cambridge-ben diplomázottak azok, akik később mérnökként dolgoznak az például üzemanyagelőállításban, és ők hozzák a legnagyobb pusztulást a világunkra" – mondta Joe – „ebből látszik, hogy az oktatás nem jár sikerrel, mert az iskoláknak jobb embereket kéne nevelniük, nem rosszabbakat.”
A szervezet és a hozzájuk csatlakozó 18 év alatti tanulók szerdán fogják bemutatni javaslataikat a parlament tagjainak. Céljuk, hogy mindenkivel megismertessék, milyen hatással vannak az emberek a környezetükre, illetve szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy mindenki próbáljon meg a lehető legkevesebb kárt okozni a bolygóban.
„Nem elég, hogy a fenntarthatóság témája csak néhány tantárgyban bukkan fel, de a tanárok sem tudnak eleget róla” - állítják a kampányolók. Külön kiemelik azt is, hogy a téma nemzeti tantervbe való beépítése csak a helyi fenntartású iskolákat fogja elérni, a felsőoktatásban és a privát szektorban tanulókat nem.
A Teach the Future szeretné elérni, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományok és a fenntarthatóság ne csak a tantervbe, hanem a tanárok képzésébe is beépüljön, illetve az is a célkitűzésük, hogy 2030-ra az iskolák nullára csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat.
A klímaválság, a klímaszorongás és az aktivizmus is a tanterv része lesz az új-zélandi iskolákban
Minden új-zélandi iskola számára elérhetőek lesznek a klímaválsággal kapcsolatos oktatási segédanyagok. Ezzel az új tantervvel az ország a világon az elsők között áll.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
