Hat dolog, amit minden végzős egyetemista megismer az utolsó félévben

A legtöbb egyetemen már elkezdődött vagy pár nap múlva kezdődik a tavaszi félév. Ez a végzősöknek különösen izgalmas lesz, ugyanis sok olyan helyzettel találkozhatnak majd, amivel korábban nem. Fejből tudjátok a tanulmányi osztály nyitvatartását? Ez még csak a kezdet...

  • Eduline

Volt már, hogy nem volt ott a megbeszélt helyen és időben a konzulensetek? Előfordult, hogy annyira belemerültetek az olvasásban vagy a szakdoga írásába, hogy hajnalban döbbentetek rá, mennyi az idő? Ezek a végzős félév sajátosságai, amit a legtöbb szakdogázó megismer:

Szakmai gyakorlat, diákmunka, gyakornoki állás – akárhogy is kezditek, valahol mindenki elindul. Ha ti is éppen munkát kerestek, de nem tudjátok, hogy fogjatok neki, most segítünk.

Gyakornoki állást kerestek? Egyetemistaként itt is érdemes körbenézni

Szakmai gyakorlat, diákmunka, gyakornoki állás - akárhogy is kezditek, valahol mindenki elindul. Ha ti is éppen munkát kerestek, de nem tudjátok, hogy fogjatok neki, most segítünk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.