Az első magyar tanítóképző: így kezdődött az egri egyetem története

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az egri Eszterházy Károly Egyetem története.

  • Eduline

Nem véletlen az egri egyetem névadója, gróf Eszterházy Károly egri püspök építette az 1774-től Líceumként nevezett mai egri egyetemet. A következő évszázadban a Líceum már magában foglalta az első magyar tanítóképző intézményét, valamint az Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskolát is, vagyis elemi iskola is működött az egykori egyetem épületében - írják az egyetem honlapján.

Líceum, Eger
Fortepan/Lechner Nonprofit Kft.

Az osztrák szakemberek (építészek és festők), valamint Fellner Jakab magyar építész tervei által készült Líceum épületének déli oldalán jelenleg a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Érdekesség, hogy az akkor 20 ezer kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy Károly eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta.

1978. Egri Tanárképző Főiskola, oktatólabor
Fortepan/Lechner Nonprofit Kft.

A pedagógusképzés

A Pedagógiai Főiskola - amely később önállósult az intézményből - eredetileg nem Egerben jött létre, 1948-ban alapították Debrecenben, azonban a következő évtől már Egerben volt a székhelye.

Fortepan/Lechner Nonprofit Kft.

Az intézmény a hatvanas évektől már Egri Tanárképző Főiskolaként működött, de évekig viselte a Ho Si Minh, észak-vietnami elnök nevét is. Majd felvéve alapítója nevét tanárképző főiskolából Eszterházy Károly Főiskola, végül 2016-tól (mai nevén is) már Eszterházy Károly Egyetemként szerepel.

Még több egyetemi történetet olvashattok itt.

A soproni és a miskolci valaha egy egyetem volt: régi fotók

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Soproni Egyetem története.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.