Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az egri Eszterházy Károly Egyetem története.
Nem véletlen az egri egyetem névadója, gróf Eszterházy Károly egri püspök építette az 1774-től Líceumként nevezett mai egri egyetemet. A következő évszázadban a Líceum már magában foglalta az első magyar tanítóképző intézményét, valamint az Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskolát is, vagyis elemi iskola is működött az egykori egyetem épületében - írják az egyetem honlapján.
Az osztrák szakemberek (építészek és festők), valamint Fellner Jakab magyar építész tervei által készült Líceum épületének déli oldalán jelenleg a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Érdekesség, hogy az akkor 20 ezer kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy Károly eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta.
A pedagógusképzés
A Pedagógiai Főiskola - amely később önállósult az intézményből - eredetileg nem Egerben jött létre, 1948-ban alapították Debrecenben, azonban a következő évtől már Egerben volt a székhelye.
Az intézmény a hatvanas évektől már Egri Tanárképző Főiskolaként működött, de évekig viselte a Ho Si Minh, észak-vietnami elnök nevét is. Majd felvéve alapítója nevét tanárképző főiskolából Eszterházy Károly Főiskola, végül 2016-tól (mai nevén is) már Eszterházy Károly Egyetemként szerepel.
Még több egyetemi történetet olvashattok itt.
A soproni és a miskolci valaha egy egyetem volt: régi fotók
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Soproni Egyetem története.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
