Az első magyar tanítóképző: így kezdődött az egri egyetem története

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az egri Eszterházy Károly Egyetem története.

  • Eduline

Nem véletlen az egri egyetem névadója, gróf Eszterházy Károly egri püspök építette az 1774-től Líceumként nevezett mai egri egyetemet. A következő évszázadban a Líceum már magában foglalta az első magyar tanítóképző intézményét, valamint az Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskolát is, vagyis elemi iskola is működött az egykori egyetem épületében - írják az egyetem honlapján.

Líceum, Eger
Fortepan/Lechner Nonprofit Kft.

Az osztrák szakemberek (építészek és festők), valamint Fellner Jakab magyar építész tervei által készült Líceum épületének déli oldalán jelenleg a Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Érdekesség, hogy az akkor 20 ezer kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy Károly eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta.

1978. Egri Tanárképző Főiskola, oktatólabor
Fortepan/Lechner Nonprofit Kft.

A pedagógusképzés

A Pedagógiai Főiskola - amely később önállósult az intézményből - eredetileg nem Egerben jött létre, 1948-ban alapították Debrecenben, azonban a következő évtől már Egerben volt a székhelye.

Fortepan/Lechner Nonprofit Kft.

Az intézmény a hatvanas évektől már Egri Tanárképző Főiskolaként működött, de évekig viselte a Ho Si Minh, észak-vietnami elnök nevét is. Majd felvéve alapítója nevét tanárképző főiskolából Eszterházy Károly Főiskola, végül 2016-tól (mai nevén is) már Eszterházy Károly Egyetemként szerepel.

Még több egyetemi történetet olvashattok itt.

A soproni és a miskolci valaha egy egyetem volt: régi fotók

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Soproni Egyetem története.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.