„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Debreceni Egyetem története.
A Debreceni Egyetem korai szálai egészen a 16. századig vezethetők vissza, 1538-ban alapították meg a Debreceni Református Kollégiumot, amelyet az egyetem elődjének tekintenek. Az országgyűlés aztán 1912-ben rendelte el maga az egyetem elindítását, amelyre 1914-ben sor is került: három karral megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.
Az intézmény a már említett Református Kollégium falai között kezdte meg a működését, de a nagyerdeji terjeszkedés hamarosan indokolttá vált - a város hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek. Az intézmény közben 1921-ben felvette gróf Tisza István - a Református Kollégium egykori diákjának - nevét, így az intézmény Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.
Az egyetem történetéből az is kiderül, a jelenlegi központi épületet a húszas években kezdték építeni Korb Flóris tervei alapján, amelyet 1932-ben adtak át - alig hat évvel későbbről való a következő Fortepanos fotó az épületről:

A következő fotó a doktorrá avatást örökíti az egyetemről 1943-ból:

Az egyetem egészen 1945-ig viselte Tisza István nevét, ezután Debreceni Tudományegyetem, majd 1952-től Kossuth Lajos Tudományegyetemként működött tovább. A háború után egyébként különböző átalakítások zajlottak az egyetemen, többek között különvált és létrejött a Debreceni Orvostudományi Egyetem is, amely ma is az egyetem Klinikai Központjának része - erről látható egy fotó:

A központi épület és az egyetemi élet egy része is visszaköszön egy 1966-os fotón:

A háború utáni átalakítások végül 2000-re fejeződtek be, amikor is január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrációjával a mai Debreceni Egyetem.
Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Ilyen volt az 1920-as években egyetemistának lenni: fotók a Pécsi Tudományegyetemről
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Pécsi Tudományegyetem története.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.