Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Debreceni Egyetem története.
A Debreceni Egyetem korai szálai egészen a 16. századig vezethetők vissza, 1538-ban alapították meg a Debreceni Református Kollégiumot, amelyet az egyetem elődjének tekintenek. Az országgyűlés aztán 1912-ben rendelte el maga az egyetem elindítását, amelyre 1914-ben sor is került: három karral megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.
Az intézmény a már említett Református Kollégium falai között kezdte meg a működését, de a nagyerdeji terjeszkedés hamarosan indokolttá vált - a város hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek. Az intézmény közben 1921-ben felvette gróf Tisza István - a Református Kollégium egykori diákjának - nevét, így az intézmény Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.
Az egyetem történetéből az is kiderül, a jelenlegi központi épületet a húszas években kezdték építeni Korb Flóris tervei alapján, amelyet 1932-ben adtak át - alig hat évvel későbbről való a következő Fortepanos fotó az épületről:
A következő fotó a doktorrá avatást örökíti az egyetemről 1943-ból:
Az egyetem egészen 1945-ig viselte Tisza István nevét, ezután Debreceni Tudományegyetem, majd 1952-től Kossuth Lajos Tudományegyetemként működött tovább. A háború után egyébként különböző átalakítások zajlottak az egyetemen, többek között különvált és létrejött a Debreceni Orvostudományi Egyetem is, amely ma is az egyetem Klinikai Központjának része - erről látható egy fotó:
A központi épület és az egyetemi élet egy része is visszaköszön egy 1966-os fotón:
A háború utáni átalakítások végül 2000-re fejeződtek be, amikor is január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrációjával a mai Debreceni Egyetem.
Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Ilyen volt az 1920-as években egyetemistának lenni: fotók a Pécsi Tudományegyetemről
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Pécsi Tudományegyetem története.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
