Ilyen volt az 1920-as években egyetemistának lenni: fotók a Pécsi Tudományegyetemről

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Pécsi Tudományegyetem története.

  • Eduline

A Pécsi Tudományegyetem története egészen a 14. századig nyúlik vissza, amikor is Nagy Lajos király 1367-ben megalapította Pécsett az első magyar egyetemet. Onnantól számítva több alapítás, áthelyezés történt, amelyek után végül a Pozsonyban alapított magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülése kezdte meg a mai Pécsi Tudományegyetem 20. századi történetét.

Közvetlenül azelőtt maga az egyetem épülete (a mai bölcsészettudományi és természettudományi kar főépülete) gimnáziumként működött - ez volt a jezsuita Pius Gimnázium és Internátus. A következő fotó 1914-ben készült az akkori (még) gimnáziumról, majd légifotón is megnézhetitek az akkori "campus" területét.

Fortepan/Jezsuita Levéltár
Fortepan/Jezsuita Levéltár

Ezen a képen az akkor már működő pécsi egyetem klinikai központjának folyosója látszik, amely ma is a Klinikai Központ nevet viseli - ekkor az egyetem neve még tehát magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem volt.

Fortepan/POTE

A Klinikai Központ könyvtára, előadóterme a következő képeken látható, az épület maga pedig így nézett ki (harmadik fotón) 1928-ban:

Fortepan/POTE
Fortepan/POTE
Fortepan/POTE

A PTE azóta számos kar-, épület-, és névváltáson ment át, mígnem eljutott a mai formájáig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.