Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Egy sikeres felvételi után (többeknél már előtte is) a központi kérdés az, hogy albérletbe vagy kollégiumba költözzön a diák adott egyetem városában. Az esetleges tandíj mellett ugyanis az albérlet jelenti a legnagyobb kiadást egy egyetemista életében. De mielőtt még a bérleti díjakról lenne szó, lássuk, hogyan alakulnak a tandíjak egyes egyetemeken.
Ha önköltséges képzésre sorolnak bennetek, nem árt tudni, hogy mekkora tandíjat kell fizetnetek félévenként. 180 ezertől egészen 500-800 ezer forintig is rúghat a kötelező tandíj, de az orvosi és fogorvosi képzések esetén több mint egy millió forintba kerül egy félév. Ezért is érdemes jól megnézni a felvételi tájékoztatót, már a jelentkezéskor fontos, hogy tudjátok, hogy mire számíthattok.
Ami pedig a legégetőbb kérdést jelenti, a lakhatás. Egyáltalán nem mindegy, hogy kollégiumba vagy albérletbe kerültök. Előbbibe bekerülni kész kuriózumnak számít, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell havonta 20 ezer forintnál többet fizetni, a helyek azonban szempillantás alatt betelnek. Tavaly például Budapesten négy-ötszörös volt a jellemző túljelentkezés. Az albérleti díjak azonban ennél jóval magasabban vannak. Miskolcon az átlagos bérleti díj 70-75 ezer forint között mozog, szobát pedig 30-35 ezer forintért lehet bérelni. A fővárosban nagyjából 50 ezer forintért lehet szobát bérelni a 150 ezer forintos havi átlagos bérleti díj mellett.
Jegyek, bérletek
Aki pedig távolabbi egyetemvárosba kerül, a rendszeres haza- és városon belüli utazásokkal is számolnia kell. Emiatt akár érdemes lehet fontolóra venni egy havi vagy negyed-, féléves bélet megvásárlását is - legyen az vonat, távolsági busz vagy éppen tömegközlekedés. A diákkedvezmény kihasználása pedig nemcsak utazás, az étkezési és szórakozási lehetőségeket is érdemes felkutatni.
Mindent egybevéve - ahogyan azt már korábban is megírtuk - a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek. A szülőknek azonban nem szabad elfelejteni, az érettségizett diákok után már nem jár adókedvezmény, ellenben jó ha időben megismerik az egyetemi ösztöndíj vagy éppen diákhitel lehetőségeit.
Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
