Mennyibe kerül egyetemistának lenni? Mutatjuk

Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.

  • Eduline

Egy sikeres felvételi után (többeknél már előtte is) a központi kérdés az, hogy albérletbe vagy kollégiumba költözzön a diák adott egyetem városában. Az esetleges tandíj mellett ugyanis az albérlet jelenti a legnagyobb kiadást egy egyetemista életében. De mielőtt még a bérleti díjakról lenne szó, lássuk, hogyan alakulnak a tandíjak egyes egyetemeken.

Ha önköltséges képzésre sorolnak bennetek, nem árt tudni, hogy mekkora tandíjat kell fizetnetek félévenként. 180 ezertől egészen 500-800 ezer forintig is rúghat a kötelező tandíj, de az orvosi és fogorvosi képzések esetén több mint egy millió forintba kerül egy félév. Ezért is érdemes jól megnézni a felvételi tájékoztatót, már a jelentkezéskor fontos, hogy tudjátok, hogy mire számíthattok.

Ami pedig a legégetőbb kérdést jelenti, a lakhatás. Egyáltalán nem mindegy, hogy kollégiumba vagy albérletbe kerültök. Előbbibe bekerülni kész kuriózumnak számít, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell havonta 20 ezer forintnál többet fizetni, a helyek azonban szempillantás alatt betelnek. Tavaly például Budapesten négy-ötszörös volt a jellemző túljelentkezés. Az albérleti díjak azonban ennél jóval magasabban vannak. Miskolcon az átlagos bérleti díj 70-75 ezer forint között mozog, szobát pedig 30-35 ezer forintért lehet bérelni. A fővárosban nagyjából 50 ezer forintért lehet szobát bérelni a 150 ezer forintos havi átlagos bérleti díj mellett.

Jegyek, bérletek

Aki pedig távolabbi egyetemvárosba kerül, a rendszeres haza- és városon belüli utazásokkal is számolnia kell. Emiatt akár érdemes lehet fontolóra venni egy havi vagy negyed-, féléves bélet megvásárlását is - legyen az vonat, távolsági busz vagy éppen tömegközlekedés. A diákkedvezmény kihasználása pedig nemcsak utazás, az étkezési és szórakozási lehetőségeket is érdemes felkutatni.

Mindent egybevéve - ahogyan azt már korábban is megírtuk - a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek. A szülőknek azonban nem szabad elfelejteni, az érettségizett diákok után már nem jár adókedvezmény, ellenben jó ha időben megismerik az egyetemi ösztöndíj vagy éppen diákhitel lehetőségeit.

Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna