Programajánló: a hermelines hölgy és más "sztárok" a Szépművészetiben

Leonardo da Vinci 1480-as években készített portréinak egyfajta technikai összegzéseként tartják számon a Hölgy hermelinnel című festményt, mely a modern portréfestés első alkotásának is tekinthető.

  • Eduline
A hermelines hölgy, Czartoryski Múzeum, Krakkó

Leonardo da Vinci 1486-ban maga ajánlja fel szolgálatait Ludovico il Moro (Ludovico Sforza) milánói hercegnek és 1489-90-ban megfesti számára a Hölgy hermelinnel című képet, amely Leonardo számos újítását hordozza. Az 1400-as évek végén új technikának számít az olajkép, ám legszembetűnőbb hatása a képen szereplő ifjú modell újszerű ábrázolásának, a portré beállításának van.

A festményen látható fiatal hölgy minden bizonnyal Cecilia Gallerani, aki mindössze 16 éves volt, amikor Leonardonak modellt állt. Cecilia apja a herceg udvarában több fontos posztot is betöltött, de nem volt nemes és különösebben módos sem. Lánya nevelését azonban szem előtt tartotta; Cecilia tudott latinul, olvasott, költeményeket írt. Alig tízévesen eljegyezték, de házassága Stefano Viscontival mégsem valósult meg. Cecilia hamarosan a herceg, Il Moro szeretője lett, fiúgyermeket szült neki, és tekintélyt szerzett magának a hercegi udvarban. (Ludovico il Moro végül 1491-ben Beatrice d’Este-t vette feleségül.) Cecilia földeket és palotát is kapott a hercegtől, aki fiáról, Cesaréról is gondoskodott. Férjhez ment és még négy gyermeke született. 1536-ban halt meg.

Leonardo 1480-as években készített portréinak egyfajta technikai összegzéseként tartják számon a Hölgy hermelinnel című festményt, mely egyben a modern portréfestés első alkotásának is tekinthető. A hagyományos ikonográfiát figyelmen kívül hagyja, és az ábrázolt mozdulatokban érzelmeket is meg kíván jeleníteni. A lány érzékeny gesztusai – melyet kiemel a kezek finom rajzossága – a fiatal lélek rezdüléseit adják vissza. A festmény egy ellesett pillanatként a lány életébe, gondolataiba enged betekintést.

Bernardo Bellincioni, a herceg udvari költője a festményhez címzett szonettjében írja le először, hogy Cecilia Leonardo festményén olyan, mintha egy jelenlevő harmadik személy beszédét hallgatna („la fa' che par che ascolti, e non favella“). A lány a testtartásával ellentétes irányba fordítja fejét, így a fényforrással szembe néz, hangsúlyosabb szerephez jut az arca és a keze, a ruházata pedig árnyékba kerül. A nézőtől való elfordulás feszültségét erősíti a kis állat a kezében, mely a festmény címével ellentétesen nem annyira hermelin, sokan inkább egy vadászmenyét. A hófehér hermelin szimbolizálhatja a tisztaságot éppúgy, mint a nemességet, de utalhat akár Ludovico Sforza címerére is, mivel a herceg egykor az ún. Hermelin Rend tagja volt.

A festmény történetét 1789-ig homály fedi, ekkor vásárolja meg a Czartoryski hercegi család, és ekkor kerül Lengyelországba. A Czartoryski hercegi család az orosz front elöl először 1830-ban Drezdába, majd Párizsba menekítette a képet, Lengyelországba csak 1882 után kerülhetett vissza. 1939-ben a náci megszálláskor azonnal Berlinbe hurcolták. Szövetséges katonák találták meg a II. világháború végén, s akkor visszakerült Krakkóba. Jelenleg a Krakkói Nemzeti Múzeumhoz tartozó Czartoryski Múzeumban látható Leonardo  remekműve. 

A világ egyik legismertebb és legértékesebb festményének – amelyet eddig Európában a krakkói mellett csak olasz múzeumokban láthatott a nagyközönség – biztosítási értéke csaknem 80 milliárd forint. (Összehasonlításképpen: az eddig aukción elkelt legértékesebb alkotás Pablo Picasso Pipázó fiúja, amely 104 millió dollárért - csaknem 20 milliárd forintért - cserélt gazdát 2004-ben a Sotheby's aukciós ház New York-i árverésén.) 

A remekmű a Szépművészeti Múzeum október 28-án nyíló, Botticellitől Tizianóig. Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című kiállítás kiemelkedő darabja lesz. A nagyszabású tárlaton csaknem 50 kölcsönző intézmény - köztük a párizsi Louvre, a madridi Prado, a New York-i Metropolitan, a Los Angeles-i Getty, a firenzei Uffizi, a washingtoni és a londoni National Gallery - 130 alkotását csodálhatja meg a magyar nagyközönség. A kiállított művek – köztük Botticelli, Bellini, Giorgione, Leonardo, Raffaello, Tiziano, Veronese, Tintoretto alkotásai – február közepéig láthatóak majd Budapesten.

 

eduline

 

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.