„A végzősök tovább viszik a képzés kultúráját, hátterét, betegjogi alapjait”

Dr. Kereszty Éva egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Jogi Továbbképző Intézetnél (JTI) ő felelős a Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember képzésért.

  • Eduline

Kik járnak erre a posztgraduális képzésre?

 

A legtöbbi JTI-s képzéssel ellentétben nálunk nem feltétel a jogi végzetség. Hozzánk az egészségügyben végzettek, orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok jártak az elmúlt tíz évben. Idén szeptembertől induló időszakban már minden felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező elkezdhette a képzést. Így már mentőtisztek, védőnők, bábák, gyógytornászok, diplomás nővérek is jöhetnek.

Milyen tantárgyakat tanítanak?

Olyan jogi alapismereteket tanítunk, amivel eltájékozódnak a jogi világban. Ezen belül segítünk megérteni és alkalmazni az egészségügyet érintő szabályokat. Ilyen jellegű ismereteket a hallgatóink nem tanultak előtte. Ez később hiányzik. Nemcsak arról van szó, hogy az orvosok félnek a műhibaperektől. Szisztematikusan végigtanítjuk az egészségügyi ágazatnak a speciális munkajogi vonatkozásait is. Például az ügyeletet, a gyógyszerügynek a teljes jogi szabályozási rendszerét, ami nagyon fontos, ha például változik a  gyógyszertörvény. Nyilvánvalóan hangsúlyosan tanítjuk az összes egészségügyi jogszabályt: az egészségügyi törvényt, az adatkezelési törvény, a magzat védelmi törvényt, mindazt, amit a jogászok sem tanulnak kötelezően.

Kell egy olyan csapat, aki ezekbe a témákba mélyen beleásta magát, mind a szakmai, mind a jogi oldalról. Mi ebben segítünk.

A gyakorlatban hogyan tudják hasznosítani a megszerzett ismereteket a végzősök?

Olyanok iratkoznak be, akik az egészségügyben az irányítás, igazgatás, szervezés területén dolgoznak, vagy akarnak dolgozni. Ezért közvetlenül tudják hasznosítani a megszerzett ismereteket.

Milyen tapasztalataik vannak az elmúlt tíz évről?

Azt látom, hogy ezek a kollégák, azt a módszertant és ismeretanyagot, amit itt megszereztek a cikkeikben, publikációjukban, saját előadásaikban, felhasználják, terjesztik. Tovább viszik a képzés kultúráját, hátterét, betegjogi alapjait. Ez nagyon fontos. Nemrégiben szerveztünk egy frissítő képzést a már végzett hallgatóinknak. Megdöbbentően sokan jöttek el, igen nagy volt az érdeklődés, annak ellenére, hogy anyagi vonzata mellett meglehetősen időigényes is volt. Ez is azt mutatja, hogy érdemes dolgoznunk, a nálunk végzettek szívesen jönnek vissza hozzánk újból tanulni.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.