Hogyan legyünk etikus hackerek?

Magyarországon egyedüálló, de világviszonylatban is ritkaságszámba menő tanfolyamot indít a NetAcademia Oktatóközpont. A kurzus keretén belül a számítógépes bűnözők eszköztárát és gondolkodásmódját ismerhetik meg a résztvevők, akik így sokkal hatékonyabban védhetik meg rendszereiket.

  • Eduline
© hvg.hu
Külföldön már bevett gyakorlat, hogy a számítógépes hálózatok védelmét etikus (más néven fehérgalléros vagy whitehat) hackerek tesztelik. A hetvenes években már az Egyesült Államok Légiereje által bevetett megoldásban az adott cég alkalmazottja vagy külsős megbízottja a hackerek eszköztárának minél bővebb eszköztárával teszi próbára a vállalat informatikai rendszereinek ellenállóképességét. A próbabetörés eredményeként a hacker jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt biztonsági kockázatokat és azok elhárítási módját.

Ez a módszer Magyarországon is egyre jobban előtérbe kerül. A NetAcademia Oktatóközpont szervezésében most induló Ethical Hacking képzés célja, hogy a vállalatok informatikáért felelős biztonsági szakembereit megismertesse a hackerek által használt betörési módszerekkel és a lehetséges védekezési lépésekkel.

Az első kurzus – maximális résztvevői számmal – alig 2 hete fejeződött be. A hallgatók vállalatok által delegált informatikai szakemberek, rendszergazdák voltak, akik a személyes beszélgetések alapján és az értékelőlapok tanulsága szerint is egyértelműen hasznosítani tudják az itt tanultakat munkájuk során ”– mondta Fóti Marcell, a NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője.

Az öt napos tanfolyam keretében a hallgatók megismerhetik a jelenlegi legjellemzőbb támadások típusaival, többek között a portszkenneléssel, a trójai programokkal és a felhasználói jelszavak megszerzésének menetével is, valamint külön blokk szól az emberi hiszékenységre építő és azt kihasználó támadásokról, amelyeket a szaknyelv csak social engineeringnek nevez. A kurzus záróakkordjaként a saját informatikai rendszer ellen irányuló teszttámadás, az ún. penetration testing felépítésének és végrehajtásának lépéseit ismerhetik meg a hallgatók.
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.