Kísérletekkel reprodukálható a testen kívüli élmény

A halálközeli élményről beszámoló emberek gyakran úgy érzik, hogy kilépnek a testükből, sokszor kívülről látják magukat. Most európai kutatók két csoportja is megpróbálta kísérleti úton előidézni ezt az élményt.

  • Eduline

A Science tudományos magazin ehavi számában megjelent beszámoló szerint a tudósok testi elkülönülésnek nevezi a jelenséget, amely akkor történhet meg, ha az érintés és a látás érzékszerveiből érkező jelek összezavarodnak stressz, vagy trauma hatására.

„Az új kutatások szerint a érzékelési csatornák integritása kulcsfontosságú az én-tudatunk szempontjából” – magyarázta Dr. Kevin Nelson, a halálközeli élmények kutatója. „Ezek segítségével határozzuk meg saját magunkat az anyagi világban, illetve saját magunkat a testünkön belül.”

Henrik Ehrsson, a svéd orvosi egyetem, a Karolinska Intézet kutatója önkéntesekkel próbálta meg reprodukálni a testen kívüli élményt. Ehhez a jelentkezőkre 3-dimenziós szemüveget adott, amelyen keresztül az alanyok saját maguk térbeli képét láthatták hátulról, 3-3,5 méter távolságból. Ezután Ehrsson egy műanyag bottal megérintette az önkéntesek mellkasát és hátát, úgy, hogy a térbeli felvételen nem látszott, hogy hozzájuk érne.

Ezáltal az alanyok érezhették az érintést, azonban csak annyit láttak, hogy a kutató keze mozog a hátuk mögött. Ennek következtében az az érzet keletkezett bennük, hogy valódi testük mögött foglalnak helyet.

Ezután Ehrsson egy kalapácsot lendített arra a pontra, ahová az alany saját testét képzelte. Ez azt az érzetet keltette a résztvevőkben, hogy nemsokára ütés éri őket. A bőrükre helyezett szenzorok ekkor jelezték, hogy a verejtékmirigyek fokozottabban kezdtek működni, mivel az alany azt hitte, hogy valódi ütést fog kapni. Ez rámutatott, hogy az önkéntesek saját testükként kezelték virtuális önmagukat, s úgy érezték, hogy annak ellenére, hogy valódi testük mögött ülnek, ott is érheti őket fizikai behatás.

Egy második csapat a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai intézetben Bigna Lenggenhager és Olaf Blanke kutatók vezetésével egy hasonló kísérletet végzett el. Itt az önkéntesek szintén egy háromdimenziós szemüveget viselve kamera elé álltak. A kísérlet során az alanyok hátát végigsimították egy tollal, miközben ugyanezt a képet láthatták három dimenzióban. A résztvevők azt mondták, hogy számukra az érzet a virtuális hátból érkezett, nem a valódi érintés miatt, vagyis, úgy érezték, hogy virtuális testük valójában a sajátjuk.

Ezután az önkéntesek szemét bekötötték és hátrébb húzták őket, majd azt mondták nekik, hogy lépjenek vissza az eredeti helyükre. Az alanyok jellemzően nem tudtak a megfelelő helyre visszaállni, hanem előrébb léptek, mivel úgy érezték, hogy arra a helyre kell állniuk, ahol a virtuális kivetülésüket látták az előbb.
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.