Japán olyan technológiát kezdett el fejleszteni, amely 2020-ra az internet örökébe tud lépni, nyilatkozta pénteken Josihide Szuga hírközlési miniszter latin-amerikai körútján, Brazíliában. Nyilatkozata szerint már ősszel létrejön egy olyan szervezet, amely üzleti, egyetemi és kormányhivatalokat fűz egybe az új rendszer hirdetése érdekében.
Szuga szerint Japáné a poszt-internet kora © kantei.go.jp |
A miniszter elmondása szerint az internetes hálózatot egyre jobban terheli a növekvő adatforgalom és jelentős problémák vannak az interneten áthaladó információk biztonságával is. Az elképzelt gerinchálózat sokkal biztosabb és gyorsabb adatátvitelt tenne lehetővé és kevésbé lenne támadható vírusok számára. Jelenleg az információs világhálózat egyetlen alternatívája a kutató- és felsőoktatási intézmények által összefogott Internet2, amely 10 gigabit/s elméleti sebességgel bír, ezzel egy nagyfelbontású mozifilmet körülbelül fél perc alatt lehet továbbítani. A híresztelések szerint Japán ennél tízszer gyorsabb, 100 gigabit/s sebességű rendszeren dolgozik.
Japán emellett gőzerővel dolgozik azon, hogy 2011 júliusára az analóg televíziózást felváltsa a háztartásokban a digitális sugárzás. Szuga elmondása szerint a szeptemberben összeálló akciócsoport olyan olcsó átalakítók gyártására kéri majd fel a főbb gyártó cégeket, amelyekkel az analóg berendezések két éven belül képesek lesznek digitális jeladások vételére is. "Még azt is tervbe vettük, hogy ingyen adunk az alacsony jövedelmű háztartások részére egyszerűsített átalakítókat", derül ki a Kyodo News híradásából.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
