A következő internet Japánból érkezik?

Japán olyan technológiát kezdett el fejleszteni, amely 2020-ra az internet örökébe tud lépni, nyilatkozta pénteken Josihide Szuga hírközlési miniszter latin-amerikai körútján, Brazíliában. Nyilatkozata szerint már ősszel létrejön egy olyan szervezet, amely üzleti, egyetemi és kormányhivatalokat fűz egybe az új rendszer hirdetése érdekében.

  • Eduline
Szuga szerint Japáné

a poszt-internet kora
© kantei.go.jp
A miniszter elmondása szerint az internetes hálózatot egyre jobban terheli a növekvő adatforgalom és jelentős problémák vannak az interneten áthaladó információk biztonságával is. Az elképzelt gerinchálózat sokkal biztosabb és gyorsabb adatátvitelt tenne lehetővé és kevésbé lenne támadható vírusok számára. Jelenleg az információs világhálózat egyetlen alternatívája a kutató- és felsőoktatási intézmények által összefogott Internet2, amely 10 gigabit/s elméleti sebességgel bír, ezzel egy nagyfelbontású mozifilmet körülbelül fél perc alatt lehet továbbítani. A híresztelések szerint Japán ennél tízszer gyorsabb, 100 gigabit/s sebességű rendszeren dolgozik.

Japán emellett gőzerővel dolgozik azon, hogy 2011 júliusára az analóg televíziózást felváltsa a háztartásokban a digitális sugárzás. Szuga elmondása szerint a szeptemberben összeálló akciócsoport olyan olcsó átalakítók gyártására kéri majd fel a főbb gyártó cégeket, amelyekkel az analóg berendezések két éven belül képesek lesznek digitális jeladások vételére is. "Még azt is tervbe vettük, hogy ingyen adunk az alacsony jövedelmű háztartások részére egyszerűsített átalakítókat", derül ki a Kyodo News híradásából.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.