Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A KSH 2023-as statisztikáiból kiderült, melyek lettek a legrosszabbul fizetett szakmák. Mutatjuk a listát.
A KSH szerint a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete bruttó 571 200, nettó 379 800 forint volt tavaly, de most életkorokra lebontva is látni, hogy mennyit keresnek - szúrta ki a friss adatokat a hvg.hu.
Mindenesetre azt érdemes megjegyezni, hogy a 461 listázott foglalkozás közül
Az, hogy végül nettóban ki mennyit visz haza, sok tényezőtől függ, például 25 év alatti-e vagy éppenséggel hány gyereket nevel. A KSH szerint a bruttó kereset 68,9 százalékát kapták meg ténylegesen a magyarok, a medián pedig 22 százalékkal kevesebb volt az átlagnál. (A mediánkereset az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, míg a másik fele kevesebbet visz haza.)
A listából kiderül, hogy a vizsgált szakmák közül ezzel a tízzel lehetett bruttóban a legkevesebbet keresni:
Az első helyezett nádfeldolgozó, kefegyártó (ha 25 év feletti, nincsen gyereke, és nem jogosult semmilyen adókedvezményre sem) nettóban mindössze havi 115 301 forintot visz haza, ami a tavalyi infláció mellett nem sok mindenre elég, de a képzeletbeli második helyezett sem keres sokkal többet, hiszen nettóban csak 141 559 forint a fizetése.
A legrosszabbul fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).