Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.
A magyar és külföldi nyelviskoláktól a nyelvvizsgaközpontokon, illetve a könyvkiadókon át egészen a nyelvi utaztatókig és a szoftverfejlesztőkig szolgáltatások, termékek képviseltetik magukat a rendezvényen.
A közleményben kitértek arra is, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet. Az EU országait érintő kutatásban 37 százalékkal lett utolsó Magyarország, s a lemaradást hűen tükrözi, hogy a hátulról harmadik Spanyolországban 51 százalék ez az arány.
A nyelvet tanulók közül a legtöbben még mindig az angolt választják. Az általános és középiskolai tanulók 67 százaléka Shakespeare nyelvét szeretné elsajátítani, ami azt jelenti, hogy többen tanulnak angolul, mint az összes többi nyelvet együttesen. Második a német, majd ezt követi sorrendben a francia, a spanyol és az olasz. Azonban a 18. Nyelvparádén a látogatók - a "sztár-nyelvek" mellett - továbbra is megismerkedhetnek számtalan egyéb nyelvvel is. A nyelvtanárok pedig módszertani konferencián vehetnek részt.
A szervezők egy táncos Guinness-rekord-kísérlettel is készültek, a látványos flashmob-ba bárki beszállhat. A rendezvényre ingyenes a belépés, kerekesszékkel is látogatható.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
