Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók – több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2. vagy 3. évfolyamán megkezdeni a nyelvtanulást.
Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.
Maruzsa Zoltán az InfoRádiónak azt mondta, amikor általános iskolából középiskolába kerülnek a gyerekek, csak 31 százalékuknál végeznek nyelvi szintfelmérést, ami miatt a gimnáziumok nem tudnak támaszkodni a tanulók korábban megszerzett nyelvtudására.
Erre is több erőforrást fordítana a kormányzat, arra pedig több pénzt, hogy a nyelvtanárnak tanuló egyetemisták több ösztöndíj-lehetőséghez jussanak anyanyelvi környezetben.
Hasonlóan több figyelmet szentelne a kabinet annak, hogy a Magyarországon tanuló, például angol anyanyelvű egyetemistákat valamilyen formában bevonják az angol nyelv iskolai oktatásába.
Több problémát is feltárt egy idegennyelv-oktatásról készült kutatás, amelynek elkészítését a kormány rendelte el 2017 nyarán - közölte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán. Berényi Milán elmondta, a kutatásból kiderült például, hogy a szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban, előbbiekben például nem fektetnek akkora hangsúlyt a nyelvi szintfelmérőkre, ezért nem tudnak olyan csoportokat kialakítani, mint a gimnáziumokban.
