A felvételi pontszámítási szabályai miatt sem nyelvvizsgáznak a diákok?

1

Több problémát is feltárt egy idegennyelv-oktatásról készült kutatás, amelynek elkészítését a kormány rendelte el 2017 nyarán - közölte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Forrás: Stiller Ákos

Berényi Milán elmondta, a kutatásból kiderült például, hogy a szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban, előbbiekben például nem fektetnek akkora hangsúlyt a nyelvi szintfelmérőkre, ezért nem tudnak olyan csoportokat kialakítani, mint a gimnáziumokban.

hirdetés
hirdetés

A diákok leginkább a sűrű tanárcserét, a tanárok pedig a diákok motiválatlanságát sérelmezik - közölte, hozzátéve, szerinte a jelenlegi felvételi pontrendszer felelős ezért. A felvételinél összesen száz többletpontot lehet szerezni: egy emelt szintű érettségiért ötven pont jár, tehát ha valaki kettőt csinál, akkor maximalizálja a plusz pontokat, és feleslegessé válnak a nyelvvizsgáért járók - magyarázta Berényi Milán. Kifejtette, a felsőoktatási intézmények egyre inkább emelt szintű érettségiket kérnek, a diákok pedig a nyelvvizsga helyett arra a tantárgyra koncentrálnak, amelyből emelt szinten szeretnének vizsgázni.

Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei

Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.

A kutatás javasolja a sűrűbb óralátogatások bevezetését, a szintfelmérések felfrissítését, a tananyag kibővítését, a tanárok nyelvi képzését, valamint az egyéni szintű oktatás bevezetését - közölte.

Az Oktatási Hivatal a Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatás során 149 intézményvezetőt, 1118 nyelvtanárt, 8131 tanulót és 70 nyelvi szaktanácsadót kérdezett meg. A kutatásról szóló jelentés a www.oktatas.hu oldalon érhető el.

Nyelvvizsga kell 2020-tól a felvételihez, pedig az iskolai nyelvoktatás még mindig nem hatékony

Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek - finanszírozási okok miatt - szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Salusinszky András a Magyar Hírlapnak azt mondta, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe.

hirdetés

Hozzászólások (1)

Valóban igaz, hogy a felvételi pontszámítás nagyban befolyásolja a nyelvvizsgázási hajlandóságot. Volt diákjaim még 9. évfolyamban úgy gondolták, hogy még a második idegen nyelvből is nyelvvizsgáznak,11. évre már elfogyott a lelkesedés, mert bejöttek az emelt szintű felkészítők(régen fakultációk), már eldőlt, hogy hol szeretnének továbbtanulni. pl. aki orvosira akart bekerülni , biológia, kémi v. fizika emelt szintű érettségire készült, a nyelvet hanyagolta, nyilván. Nyelvvizsgáért is annyi + pontot kap, mint egy emelt , jó érettségiért, tehát teljesen igaz, hogy az erejüket , idejüket beosztva, arra fordítják az energiát a diákok, amire muszáj.

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X