A fordítóprogramok egyre korszerűbbek és okosak, ám úgy fest, ahhoz sosem lesznek elég intelligensek, hogy tökéletesen megértsenek bennünket, embereket. Ha mégis elérik a tökéletes fejlettséget, akkor pedig az jelent majd számukra gondot.
Egy nagyon érdekes cikk jelent meg nemrég a Wall Street Journal oldalán arról, hogy a technológia fejlődési ütemét tekintve csak idő kérdése, és olyan kis „fülesekkel” járkálhatunk, ami élőben fordít bármilyen idegen nyelvet.
A cikk után egyesek fantáziája be is indult, és arról kezdtek álmodozni, hogy teljesen feleslegessé válhat a nyelvtanulás, ugyanis mindenkinek elég lesz majd egyetlen nyelven jól kommunikálnia, a programok majd elintéznek mindent.
David Arbesú, a University of South Florida nyelvészprofesszora a The Conversation nevű oldalon próbálja lehűteni azokat, akik abban bíznak, kidobhatják a nyelvkönyveket.
Arbesú érvei egyébként elég meggyőzőek, ugyanis bárki ellenőrizheti azok valóságtartamát. Elég csak megnézni egy mai fordítóprogramot, ami a legtöbb közösségi oldalba már beépítve működik, és látható, hogy szó szerint fordítanak.
A professzor szerint azonban a nyelv nem ennyire absztrakt, hanem egy csomó minden befolyásolja a jelentést, amivel a gépek egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Erre utal az is, hogy a legjobbnak tartott fordító, az Unbabel 42 ezer fordítót alkalmaz, tehát az emberi beavatkozás elengedhetetlen a programoknál a minőségi működéshez.
Ennek oka Arbesú szerint pedig az, hogy a gépek szó szerint fordítanak, nem pedig a jelentésre koncentrálnak. Példának hozza az angol „I’m going to change” mondatot. Ezt a Google Translate úgy fordítja magyarra (ezek szerint más nyelvre is), hogy „Megyek változtatni”, holott nyilvánvaló, hogy a ruhacserére értendő. És akkor még nem is beszéltünk a különféle fordulatokról, amik akár régiónként eltérhetnek. Biztos ti is találkoztatok már olyannal, aki egy másik országrészből jött, és tudott mondani pár olyan kifejezést, ami még sosem hallottatok.
Arbesú arra utal, hogy lehetetlen lesz egy gépnek rendesen lefordítani az emberi nyelvet, mivel ez nem olyan, mint megtalálni egy kávézót, utóbbira bőven elég egy térképre alapozott applikáció. A gépek ugyanis tökéletességre törekszenek, a nyelv azonban egyáltalán nem tökéletes.
És ebben rejlik a dolog paradoxonja: ma még a gépek nem elég kifinomultak és fejlettek ahhoz, hogy megértsék és jól visszaadják az emberi nyelveket, de ha később azok lesznek, akkor már amiatt nem tudnak hitelesen fordítani.
Úgy látszik, hogy a tolmácsoknak és a nyelvtanároknak egyelőre nem kell tartani a gépektől. Na és persze reménykedni sem érdemes abban, hogy a mesterséges intelligencia felment a nyelvtanulás alól.
