Mikor indulhatnak az online nyelvvizsgák?

Megnéztük, eddig hány nyelvvizsgaközpont adhatott le kérelmet az Oktatási Hivatalnak (OH).

Eduline

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján online is szervezhetnek nyelvvizsgát az arra alkalmas vizsgaközpontok. Még március közepén kiderült, a koronavírus miatt elhalasztják a tavaszi vizsgákat, így azok a felvételizők, akik az utolsó év végére hagyták a bizonyítványszerzést, nagy eséllyel ezzel a pontszerzéssel a felvételin már nem számolhattak volna.

Az online nyelvvizsga lehetőségével az ő felvételi többletpontjukat is igyekeznek megmenteni. A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok - az országos veszélyhelyzet idejére - az Oktatási Hivatalnál (OH) kérelmezhetik, hogy akkreditációjukat kiegészítsék online vizsgáztatással. Megnéztük, azóta melyik vizsgaközpontok adtak hírt erről az intézkedésről, mire lehet még a felvételi idején számítani.

Az Euroexam Vizsgaközpont honlapján azt írják, várhatóan már május elején elindulhatnak az akkreditált online, otthoni angol és német nyelvvizsgák. De az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. is benyújtotta kérelmét az Oktatási Hivatalnak annak érdekében, hogy szervezhessenek online nyelvvizsgát. Hasonlóan tette ezt az iTOLC is, akik szombat délután meg is hirdetették országos online próbavizsgájukat, ami néhány óra leforgása alatt betelt, ezért a vizsgaközpont újabb alkalmat hirdet a mai napon.

Ezenkívül - az eddigi infók alapján - még a BME Nyelvvizsgaközpont ír arról, hogy dolgozunk azon, hogy augusztusban már lehessen online nyelvvizsgázni - ez ugyebár a felvételi időszakból már kicsúszik. Eddig egyetlen akkreditált nyelvvizsgaközpontnál, a tavaly óta működő iTolc-nál lehetett online nyelvvizsgát tenni Magyarországon.

A felvételin egyébként változtak a nyelvvizsgáért járó többletpontok szabályai, erről bővebben itt olvashattok.

Rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben: háromezerrel többen kaptak bizonyítványt

Tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban - írja a szerdai Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.

Közoktatás

Gyanús szerződések, utazások: Merkely Béla Afrikában vadászott a covid alatt

A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.

Felsőoktatás

Kapronczai Balázs: A szakszervezeti kritikákra folyamatos, érdemi párbeszéddel, a valódi megoldások közös keresésével válaszolunk

Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.

Nem akarta EGYMI-be vinni az anya az SNI-s kisfiát, védelembe vétellel fenyegették meg

Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.

A nap kérdése: előírhatja-e egy középiskola a felvételin, hogy legalább négyes legyen a gyerek magatartásjegye?

A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.

Megvonná az uniós támogatásokat az iskolai szegregációt fenntartó önkormányzatoktól egy magyar polgármester

dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.