A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére nagyon fontos a nyelvtudás
A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.
Tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban - írja a szerdai Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján.
Tavaly 124,4 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és 82,3 ezren jártak sikerrel, míg egy évvel korábban a 120,5 ezer próbálkozásból 79,5 ezret koronázott siker - olvasható a lapban, amelynek a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke azt mondta: csúcsévnek számít a tavalyi. Ez évre tekintve Rozgonyi Zoltán kifejtette: a nyelvvizsgázók 40 százaléka ezekben a hónapokban szerzi meg a papírját, a nyelvtanulók csaknem 80 százalékát pedig azok teszik ki, akik felvételire készülnek.
A koronavírus-járványra utalva úgy vélekedett, a nyelviskolák nagy része zökkenőmentesen állt át a távoktatásra, de leterheltségük a járvány miatt hozzávetőleg a felére esett vissza.
A húsvét előtt megjelent kormányrendelettel kapcsolatban rámutatott: van benne egy olyan pont is, amely alapján jó esély van arra, hogy távfelügyelettel, vagyis online eszközök segítségével otthonról is le lehessen vizsgát tenni, ami forradalmi változást hozna szerinte.
A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.