Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket azonban nem méri, vagyis kiamard belőle az anyanyelv és a célnyelv közti információközvetítés, fordítás. Ezzel szemben a kétnyelvű nyelvvizsga az utóbbi készséget is felméri.

De mi is az a közvetítés (mediáció) készség?

A Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgák esetében ez azt jelenti, hogy írott szöveget írásban kell lefordítani vagy összefoglalni egy másik nyelvre. Ebben az esetben az írásbelibe pontszámokba és értékelésébe számít bele. Amennyiben írott vagy hangzó anyagot szóban kell egy másik nyelvre lefordítani vagy összefoglalni, akkor természetesen a szóbeli vizsgarészbe számít az eredmény.

Melyik nyelvvizsga ér többet, az egy- vagy a kétnyelvű?

Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. A kétnyelvű vizsgákhoz csak néhány doktori iskola ragaszkodik – ezért, ha ilyesmit terveztek, akkor érdemes utánajárnotok, hogy a PhD fokozat megszerzéséhez nektek melyiket fogadják el.

Melyiket érdemes választani?

Akkor érdemes kétnyelvű vizsgát tennetek, ha gyakran kell fordítanotok – nyelvórán, munkahelyen, vagy csak kedvtelésből – illetve, ha van már tapasztalatotok a nyelvek közti átjárásban, információközvetítésben, így biztosan meg tudjátok oldani ezeket a feladatokat.

A kétnyelvű vizsga mellett szól továbbá, hogy a vizsgázók többsége átlagon felül teljesít. Ráadásul, minél több készségből és feladatból mérik a nyelvtudást, annál kisebb súlya van egy-egy hibának az átlagszámításnál. Így tehát könnyen lehet, hogy épp ez a készség húzza fel az eredményeteket és segít hozzá a sikeres nyelvvizsgához.

Nyelvvizsga előtt álltok, de nem tudjátok, milyen nyelvvizsgaközpontok szerveznek államilag elismert írásbeliket és szóbeliket? Itt van a lista.