Hányan jelentkeztek nyelvvizsgára 2018-ban? Mely nyelvekből tettek a legtöbben vizsgát?
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja minden évben nyilvánosságra hozza a nyelvvizsga-statisztikákat. 2018-ban összesen 120 566-an tettek nyelvvizsgát. Az elmúlt tíz évben ez a szám majdnem eléri a másfél milliót.
Az angol a legnépszerűbb nyelv – bár ez nem meglepő. Tavaly 89 259-en vizsgáztak angol nyelvből. A második helyen a német áll, 2018-ban nagyjából 22 ezren döntöttek úgy, hogy ebből a nyelvből szeretnének nyelvvizsgát tenni – ez a szám a negyede az angolból nyelvvizsgázókénak.
Tíz ingyenes, jól működő fordító app iPhone-ra
Az Appgroves tíz - ingyenes és jól használható - fordító appot gyűjtött össze iPhone-osoknak. Érdemes ezeket letölteni és kipróbálni, majd kiválasztani azt az egy-két alkalmazást, amely számotokra a legkönnyebben használható.
Érdekes, hogy a vizsgázók száma alapján a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó - 2 091 vizsgázóval közelében sincs az első két helyezettnek, de még így is dobogón végzett. Viszonylag sokan választják a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet.
Íme a 2018-as nyelvvizsga-statisztikák:
Tavaly közel ötszázan tettek orosz nyelvvizsgát, 282-en magyarból (mint idegen nyelvbőlÖ, 112-en pedig szlovák nyelvből vizsgáztak. A többi nyelvből – például dán, holland, latin, svéd, lengyel, román – kevés vizsgázó volt. Bolgárul ketten, ruszinul és örményül pedig egy-egy fő vizsgázott. Az utóbbi azért is érdekes, mert az elmúlt tíz évben eddig ez az egyetlen nyelvvizsga, amit örményül tettek. Tavaly és tavaly előtt cseh nyelvből senki nem tett vizsgát – pedig a korábban, nyolc éven keresztül minden évben volt vizsgázó.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
