Négy ok, ami miatt érdemes németül tanulni

Külföldi ösztöndíjak, itthoni képzések és munkalehetőségek közül válogathatnak azok a középiskolások, egyetemisták és friss diplomások, akik beszélnek németül. A Campus Plusz 2017 cikke.

„Ha szeretnél egy Nobel-díjat is feltüntetni az önéletrajzodban, a némettanulás nem rossz kiindulópont” – szögezte le viccelődve a FluentU nevű online nyelvoktató platform blogjának egyik szerzője, utalva arra, hogy Németország több mint száz Nobel-díjast adott a világnak, a német anyanyelvű osztrák és svájci tudósokról tehetségekről nem is beszélve, így aztán nem túlzás azt állítani, hogy a tudomány egyik „anyanyelve” a német. A blogger tíz pontban szedte össze, miért érdemes németül tanulni, kiemelve például a német felsőoktatás színvonalát és népszerűségét, az ország gazdasági súlyát, na meg egy igen meggyőző névsort, amelyen több német filozófus és író, például Goethe, Brecht, Mann, Kant és Hegel is helyet kapott.

Forrás: Ruprech Judit
hirdetés
hirdetés

Míg az angol az Európai Unió három országában – Nagy-Britanniában, Máltán és Írországban –, addig a német hat uniós országban is hivatalos nyelv, vagy legalábbis a hivatalos nyelvek közé tartozik. Németországon és Ausztián kívül Luxemburgban, az olaszországi Dél-Tirolban, a dániai Schleswig tartományban, valamint a háromnyelvű Belgiumban. Az EU félmilliárdos népességének 32 százaléka beszél németül – ez az arány ugyan elmarad az angolétól (amelyet az unióban élők 51 százaléka ért), amely nem az anyanyelvi beszélők, hanem az azt idegen nyelvként választók magas számának köszönheti elsőségét. Magyarországon a lakosság 18 százaléka beszél németül, az Eurobarometer adatai szerint angolul ennél mindössze két százalékkal tudnak többen.

Nyelvvizsga németből? Van választék

Bár itthon a legtöbben továbbra is angolból tesznek nyelvvizsgát, a német – annak ellenére, hogy 2007 óta csökken a nyelvvizsgák száma, akárcsak más nyelvekből – a második legnépszerűbb idegen nyelv, 2016-ban például 27 842-en futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgának, több mint 16 ezren bizonyítványt is szereztek tudásukról. A harmadik legtöbbször választott idegen nyelv jócskán lemarad a német mögött: eszperantóból tavaly alig több mint 3200-an próbáltak bizonyítványt szerezni, ahogy a franciából, spanyolból és olaszból nyelvvizsgázók száma is sokkal alacsonyabb, 1200-2000 között mozog.

Bármennyi nyelvizsgát tehettek 2018-tól, visszakapjátok a díját

Megoldást jelent-e a mesterszakos diploma miatt második nyelvvizsgát szerzőknek a 2018-tól érvényes vizsgadíj-térítés? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék németből nyelvvizsgázni, kellene ugyanis a diplomámhoz. Angolból már van egy középfokúm, még gimnazistaként szereztem meg. Kell fizetnem az újabb nyelvvizsgáért?

Mindenesetre annak, aki németül tanulna, bőven van miből választania. A hagyományos, heti kétszer kétórás vagy háromszor kétórás tanfolyamok mellett több nyelviskola kínál többhetes, sőt akár két-három hónapos németkurzusokat többek között Bécsben, Berlinben, Münchenben, Zürichben. Persze itthon is hatékonyan fel lehet készülni a nyelvvizsgára, a Geothe Intézetben például évente hatszor indítanak háromhetes vizsgaelőkészítőt azoknak, akik célirányosan gyakorolnának az írásbelire és a szóbelire.

Nyelvvizsga-lehetőségekből sincs hiány, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási és Akkreditációs Központjának nyilvántartása szerint általános, egynyelvű, államilag elismert nyelvvizsgát kilenc, kétnyelvűt hat nyelvvizsgaközpontban lehet tenni, sőt szaknyelvből is tizenegy vizsgacentrumban lehet írásbelizni és szóbelizni. Az egyetemisták és főiskolások, valamint a már dolgozók többek között gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi, katonai, diplomáciai, műszaki, sőt egyházi szaknyelvből is számot adhatnak tudásukról.

Német cégek, SSC-k, turizmus

Megéri, a némettudás ugyanis sokat ér a munkaerőpiacon − műszaki-mérnöki, informatikai, gazdasági vagy akár bölcsészdiplomával is. Magyarországon a működő tőkebefektetések 23 százalékát tisztán német vállalatok adják, ezek a cégek közvetlen és közvetett módon több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak – tudtuk meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarától. Ezeknél a vállalatoknál nem csak előny a német nyelv ismerete, sok pozícióban feltétel is a nyelvtudás. „Szoros az együttműködés az ingolstadti anyavállalattal, valamint Győrben is számos német kolléga dolgozik, így a gördülékeny együttműködés érdekében szükséges a német nyelvtudás” – mondta a Campus Plusznak Jakab Réka, az Audi Hungária kommunikációs munkatársa, hozzátéve: a vállalat ingyenes tanfolyamokat is biztosít a dolgozóknak. Ha valaki boldogul a német nyelvvel, a Volkswagen konszern külföldi telephelyein is bizonyíthat, évente 200-300 dolgozó ki is jut más európai országba, vagy akár a tengerentúlra, a legtöbben azonban két-három éves szerződéssel Ingolstadtban dolgoznak. Persze nem az Audi az egyetlen német nagyvállalat itthon, a „nagyok” – például a Bosch, a Siemens, a Mercedes-Benz vagy a Knorr-Bremse – mellett kisebb vállalatok is működnek az országban, ezekkel együtt majdnem hatezer német cég van jelen a hazai munkaerőpiacon.

Forrás: Stiller Ákos

Magabiztos németnyelv-tudással nemcsak náluk, hanem  az egyre több friss diplomást felszívó SSC-kben, vagyis a multinacionális cégek bizonyos tevékenységeit – például a számlázást-könyvelést, beszerzést, ügyfélszolgálati, HR vagy IT feladatokat – centralizáló szolgáltató központokban is gyorsan állást lehet szerezni. Az országban kifejezetten sok SSC működik, jelenleg 80-90 szolgáltató központot tartanak számon, így folyamatosan vesznek fel fiatal, az angol mellett még egy nyelven, például németül legalább közép-, de inkább felsőfokon beszélő munkatársakat.

A vendéglátással-turizmussal foglalkozók sem spórolhatják meg a némettanulást. A Balaton, Budapest és a magyarországi gyógyfürdők ugyanis évtizedek óta a német turisták bevett úti céljai, 2015-ben például 1 899 ezer német és 1 088 ezer osztrák állampolgár töltött több napot az országban, ez pedig azt jelenti, hogy a strandbüféstől a szállodaigazgatókig mindenki találkozik németül beszélő vendégekkel. A németül tanulók száma alighanem a Brexit miatt is növekedni fog, legalábbis erre számítanak a Campus Plusz által megkérdezett nyelvtanárok. Ausztria és Németország a magas bérek és a közelség miatt eddig is népszerű célpont volt a külföldön munkát vállaló magyarok számára, a legfrissebb adatok szerint Ausztriában több mint 70 ezren, Németországban pedig ennél is többen dolgoznak, a munkák jelentős részéhez pedig kell némi nyelvtudás. A britek EU-s tagságról szóló népszavazásának eredménye – és a Brexit-kampányban elhangzott, a külföldi munkavállalókról szóló politikusi nyilatkozatok – azonban alighanem még több munkavállalót a német nyelvterület felé hajt majd.

Továbbtanulás németül, itthon

A leendő egyetemistáknak ma már át sem kell lépniük az országhatárt ahhoz, hogy német nyelvű képzésen szerezzenek diplomát. A 2001-ben alapított Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem például posztgraduális és PhD képzéseket indít, a jelentkezők többek között nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, európai és nemzetközi igazgatás, vezetés és szervezés, közép-európai történelem, összehasonlító állam- és jogtudományok mesterszak közül választhatnak. A 1975 óta működő Fernuniversität in Hagen, vagyis Hageni Távegyetem speciális megoldást kínál azoknak, akik német nyelven szeretnének alap- vagy mesterszakon tanulni. A hallgatók négy kar képzései közül választhatnak, a kurzusokon távoktatásos formában vesznek részt, a vizsgákat pedig a Budapesti Németnyelvű Távtanulási Központban teszik le.

Így tanulhattok külföldön teljesen ingyen: három szuper ösztöndíj, amelyre érdemes pályázni

Az elmúlt napokban több ösztöndíj-lehetőséget ajánlottunk nektek - ma azokat szedtük csokorba, amelyekre középiskolások pályázhatnak. Négyhetes ösztöndíj középiskolásoknak "Amerikai ösztöndíj teljes finanszírozással! Ha 16-18 éves diák vagy, folyékonyan beszélsz angolul és érdekelnek a nemzetközi kapcsolatok, akkor a Benjamin Franklin Nyári Intézet Transzatlanti Ösztöndíj Programja pont neked való!

Több magyar állami egyetem is kínál német nyelvű alapképzéseket, így például azok is dönthetnek úgy, hogy német nyelven tanulnak, akik a felsőoktatási felvételik legnépszerűbb BSc-képzését, a gazdálkodási és menedzsmentet választják. Számos intézményben más szakok is, többek között a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki is elérhető német nyelven, de a diplomásoknak is számos német nyelvű mesterszakot és szakirányú továbbképzést kínálnak.

Ösztöndíjasok favoritja

Persze sokan már egyetemistaként kipróbálják, milyen Ausztriában vagy Németországban élni. Az Engame Akadémia kutatása szerint jelenleg nagyjából tízezer magyar diák tanul külföldön, a legtöbben német nyelvterületen, Ausztriában vagy Németországban. A harmadik legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság, ám (lásd Brexit után, diploma előtt című írásunkat) a Brexit ebben is változást hozhat. A külföldi továbbtanulást fontolgatók számára valószínűleg nemcsak a német felsőoktatás színvonala és nemzetközisége − a felsőoktatási intézményekben tanulók közül minden tizedik külföldről érkezik −, hanem a tandíjmentesség is vonzó szempont. Az EU-s országból érkező hallgatóktól az állami egyetemeken nem kérnek tandíjat, csak némi adminisztrációs hozzájárulást, ahogy az osztrák állami egyetemeken sincs tandíj, mindössze a hallgatói önkormányzat működését kell támogatni. Bár egyre több felsőoktatási intézmény kínál angol nyelvű képzéseket, igazán sok szak közül azok választhatnak, akik német nyelvű képzésen szeretnék megszerezni diplomájukat.

Nem meglepő, hogy a német egyetemek egy része nyelvvizsgát kér a külföldi jelentkezőktől – a tanulmányok elkezdéséhez stabil C1-es vagy C2-es nyelvtudás kell, az itthon akkreditált nyelvvizsgák egy részét a kinti egyetemek azonban nem fogadják el. A Németországba készülőknek például a Goethe-Zertifikat C1, a még magasabb szintű nyelvtudást igazoló Goethe-Zertificat C2, valamint a TestDaf (Test Deutsch als Fremdsprache) vizsgát érdemes választaniuk, a pontos nyelvvizsgaszabályok azonban egyetemenként eltérőek lehetnek. Akkor is érdemes nekifutni a nyelvvizsgának, ha valaki „csak” egy-két félévig, ösztöndíjjal tanul kint. A legismertebb, „összeurópai” ösztöndíjprogram az Erasmus+, amelynek évek óta az egyik legnépszerűbb célországa Németország, megelőzve például az Egyesült Királyságot, Franciaországot vagy éppen a skandináv országokat. Évről évre sokan vesznek részt a Német Felsőoktatási Csereszolgálat, a DAAD programjaiban is: a DAAD tanulmányi és kutatói ösztöndíjakat kínál nemcsak hallgatóknak, hanem diplomásoknak, doktoranduszoknak, doktoráltaknak, egyetemi-főiskolai oktatóknak is, az egyik feltétel azonban itt is a stabil németnyelv-tudás.

A cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



Felsőoktatás hirdetés

Nyelvoktatás hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X