Az angol már "lejárt lemez"?

Tévhit, hogy az angolt már olyan sokan beszélik, hogy inkább egy másik idegen nyelvet érdemes elkezdenetek. Az Európai Unióban élők 38 százaléka beszéli társalgási szinten az angolt, ezt az arányt azonban a skandináv országok húzzák fel, ahol akár a lakosság 80-90 százaléka is beszél valamilyen szinten angolul, míg itthon csupán 20 százalék. Az öt leggyakoribb tévhit a nyelvtanulásról.

A helyzet persze sokat javult az elmúlt két évtizedben, a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint különösen a fiatalabb és iskolázottabb korosztály körében nőtt az idegen nyelvet beszélők aránya. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-ben már 13,6 százaléka beszélt angolul. Ezzel együtt megjelent a munkáltatók oldaláról is az elvárás az angoltudás iránt, a tavalyi HVG Állásbörzén résztvevő 126 szervezet mindössze 8 százaléka kínált nyelvtudás nélkül is betölthető pozíciókat, és csaknem 90 százalékuk az angolt kérte, míg németet csak a kiállítók 57 százaléka.

A Workania 2011-es felméréséből ugyancsak az rajzolódik ki, hogy az angol elvárás, egy második, harmadik nyelv ismerete pedig már előny: az álláshirdetések 35 százalékánál feltétel valamilyen nyelvtudás, melyek kétharmadában az angol szerepel, németet 15 százalékuk, franciát 3 százalékuk kér. A Jobline megkérdezte az álláskeresőket is, szerintük az angol feltétlenül szükséges, viszont csak 28 százalékuk szerint elég, míg 44 százalékuk azt mondta, emellett egy másik európai nyelvre is szükség van.

Második nyelvként orosz, lengyel, kínai?

Az említett Jobline-felmérés szerint az angol-német párosításra még mindig nagy az igény, de egyre több cég keres oroszul, távol-keleti vagy skandináv nyelven beszélőket, ahogy a szomszédos országokban használt nyelvekkel sem lehet melléfogni. Ma már a görögre és a törökre is mutatkozik némi kereslet, ahogy cseh- és lengyeltudással is egyre könnyebb elhelyezkedni.

A tavalyi HVG Állásbörzén a kiállítók 18 százaléka várt el egyes munkakörök betöltéséhez orosz nyelvtudást, a Magyarországon egyre jelentősebb SSC (Shared Service Center) vállalatok pedig az angol vagy német nyelv ismerete mellett a francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelvet beszélőket látják szívesen.

Miért helyezkedik el egyre több friss diplomás multicégeknél? Előny vagy hátrány a nemzetközi munkakörnyezet, és milyen karriert lehet építeni pályakezdőként? Utánajártunk.

Lovárival, eszperantóval a diplomaszerzésért?

Mióta a diploma megszerzését nyelvvizsgához kötötték, elterjedt az a nézet, hogy a lovári és az eszperantó nyelvet egyfajta kiskapuként lehet használni, ugyanis nagyon gyorsan elsajátítható, könnyű nyelvekről van szó: az eszperantóban a főneveknek nincsenek nemei, és mindent úgy kell leírni, ahogy ejtik, a lováriban pedig sok a magyar jövevényszó. Az egyetemek és főiskolák többsége nem szabja meg, hogy milyen nyelvből kell levizsgázni a diploma kiadásához, így idő szűkében valóban sokaknak megoldás lehet, hogy ezeket a nyelveket válasszák. A lovárit és eszperantót oktató nyelviskolák szerint 100 tantermi óra és pár hónap alatt lehet középfokú nyelvvizsga szintjéig lehet fejlődni bennük, míg a nagy nyelvek elsajátításához 500-600 órára van szükség. Ugyanakkor visszatérő kérdés, hogy megéri-e egy olyan nyelvet tanulni, amit a munkaerőpiac kevésbé honorál. Milyen nyelvből lehet két-három hónap alatt nyelvvizsgát szerezni? Cikksorozatunk lovárival foglalkozó részét itt, eszperentóról szóló részét pedig itt olvashatjátok.