Szeptembertől kötelező tantárgyként tanítják az angolt Szlovákiában az általános iskolákban a harmadikosoknak. A magyar iskolásoknak ez dupla feladatot jelent majd, szakértők a gyerekek túlterhelésétől tartanak - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában.
A lap összeállításából kiderül, hogy Eugen Jurzyca szlovák oktatásügyi miniszter reformtervével kapcsolatban arról szóltak a kritikák, képes-e a tárca őszig biztosítani elegendő számú, szakképesítéssel rendelkező angoltanárt.
A minisztérium a szeptemberben életbe lépő változáson túl a jövőben az első osztályosok számára is kötelezővé tenné az angolt, ami újabb létszámgondokat okozhat majd. A magyar tanítási nyelvű iskolákban az jelenti a legnagyobb kérdést, hogy képesek lesznek-e a szlovákot anyanyelvtanítási módszerekkel már az első osztálytól tanuló diákok megbirkózni a két idegen nyelvvel.
Az Új Szónak nyilatkozva Vanco Ildikó nyelvész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese azt mondta, hogy a gyermekek számára megterhelő a terv. Megoldás lehet az osztályok kis létszámú csoportokra való felosztása, és az elérni kívánt célok pontos meghatározása, valamint a játékos tanulási módszerek alkalmazása.
Szigeti László volt szlovákiai oktatásügyi államtitkár, a Magyar Koalíció Pártja alelnöke a lapnak elmondta, hogy a szlovák és a magyar tannyelvű iskolára külön idegennyelv-oktatási koncepciót kellene kidolgozni.MTI
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
