Egy idegen nyelv megtanulása nem csupán a szavak és a nyelvtan elsajátítását jelenti, a diákoknak bele kell képzelniük magukat abba a kulturális-civilizációs világba is, amely a tanult nyelv környezetét jelenti, és végső soron ebben kell tudni elhelyeznie a tudását, akár tanulja a nyelvet, akár az a sajátja” – válaszolt a budapesti Francia Intézet nyelviskolájának igazgatója, Valérie Colera arra a kérdésre, mitől is más a nyelvoktatás egy adott országot képviselő kultúrintézetben-kultúrközpontban. „Nálunk a nyelvtanulók francia környezetben érezhetik magukat, már csak azért is, mert aki belép a budai Duna-parti Franciaország-házba, bármiért érkezett is, lépten-nyomon francia szót hall. Ráadásul iskolánk alaposan ki is használja azt a kulturális közeget, amelyet az intézet jelent programjaival és általában egész légkörével” – tette hozzá az igazgató.

Kultúraközvetítés, országismeret

Már maga a környezet is ablakot nyit a mai Olaszországra – kezdte el megvilágítani Luigi Mammolini oktatási koordinátor, miben különböznek az Olasz Kultúrintézet kurzusai más nyelviskolák tanfolyamaitól. Azon kívül, hogy a diákok itt is szabadon látogathatják a könyvtárat és a médiatékát, az órákon is gyakran „szerepelnek” újságcikkek és filmrészletek, különösen a haladó kurzusokon. Mammolini szerint ezeknek köszönhetően diákjaik olasztanulási kedve is erősödik, és az országismeretük is mélyül.

A Cervantes Intézetben is kiemelték a könyvtár szerepét, hangsúlyozva, hogy náluk a spanyol nyelv oktatása amúgy is „a nyelvi és szociokulturális szükségleteknek megfelelő, széles körű program” szerint zajlik, melynek során nem pusztán Spanyolország, hanem az egész hispán világ megismertetését a feladatuknak tekintik. A Goethe Intézetben is azt tapasztalják, hogy a nyelvtanulóik intenzíven használják a könyvtárat. A kezdőket sokban segítik az oktatási célzattal, nyelvpedagógiai szempontok szerint „egyszerűsített” szövegű német olvasnivalók, amelyek több évtizede az ország- és kultúraismereti szempontok figyelembevételével készülnek.

Felkészült tanárokkal

A kultúraközvetítési, országismereti célok mellett a kultúrintézetek a náluk folyó nyelvoktatás színvonalában is igyekeznek különbözni a többi nyelviskolától. Colera szerint az igazán meghatározó az, hogy nyelviskolájuk – amely egyébként évente több mint 2500 diákot fogad – mindössze egyetlen idegen nyelvet oktat, a franciát, „márpedig ha valaki egyetlen területre koncentrál, többet tud nyújtani a diákoknak”.

Hasonlóan vélekedett kérdésünkre a budapesti Goethe Intézet nyelvtanfolyamainak vezetője, Nikolaus Hamm is, hozzátéve, „külön előny persze a sok németajkú munkatárs jelenléte a házban, ők ugyanis a más kurzusokon oktatók zöménél többet tudnak Németországról, és persze autentikusabbak is”.

Fontos viszont a tanfolyam felépítése – magyarázta Hamm, akinek szavaiból kitűnt, hogy nem sokra tartja azokat a kurzusokat, amelyekbe (mert ilyenek is vannak) bármelyik hétfőn be lehet szállni. Francia kolléganőjéhez hasonlóan ő is nyelvtanáraik szakmai tapasztalatát és folyamatos továbbképzését méltatta, célozva arra is, hogy a német kultúrközpont olyan körülményeket nyújt és olyan fizetéséket ad, amelyek révén a jobb tanárokat kötheti magához. A Francia Intézetben is fontos szempont a tanárok kiválogatása, legalábbis ez derül ki az igazgató szavaiból: „Szigorú a pedagógus felvételi, a legjobb tanárokat válogatjuk be az iskolába, majd minden egyes tanár személyre szabott képzési tervet kap kézhez.” Az árversenybe az intézetek nem igyekeznek beszállni. A Goethe-kurzusok talán kissé drágábbak, mint a többi, de nem biztos, hogy a legköltségesebbek. Viszont Hamm – anélkül hogy lebecsülné a máshol oktatókat – úgy véli: intézetükben jóval nagyobb az esély arra, hogy igazán felkészült tanárokkal találkozzanak a diákok. 

B. I.

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.