Szomorú tény, de a 2009-ben a végzett hallgatók 25 százaléka nem vehette át a diplomáját, mert hiányzott a szükséges nyelvvizsgája. Ráadásul ez az arány 2010-re sem javult számottevően, és a pesszimista rossznyelvek szerint egy-két éven belül nem is fog. 1996 óta él egyébként az a törvényi passzus, amely az oklevelet nyelvvizsgához köti. Ezzel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az alapszak elvégzése középfokú nyelvvizsgához kötött, míg a mester-képzésekben részt vevők számíthatnak ennél magasabb követelményre is, ami a felsőfoktól a szakmai nyelvig terjedhet. (A nyelvszakosok természetesen egy speciális kasztba tartoznak, amennyiben számukra a sikeres záróvizsga egyértelműen igazolja a meglévő nyelvtudást.) Aki tehát nem mutat fel egy államilag elismert papírt legkésőbb a záróvizsgáig, az diploma nélkül marad.

A Budapesti Corvinus Egyetemen például míg 2007-ben a hallgatók 85 százaléka vehette át csak a diplomáját, addig tavaly már 92 százalék. Az ELTÉ-n 2006-ban 88 százalék, 2009-ben 82 százalék vitte haza diplomaosztó után a végzettséget igazoló dokumentumot. Az intézmény felmérése szerint a 2006-ban záróvizsgát tett hallgatóknak 5,2 százaléka, nyelvvizsga hiányában a mai napig nem vette át diplomáját.

A Gábor Dénes Főiskolán 2008-ban a végzős hallgatók 50 százalékának volt csupán nyelvvizsgája. A legrosszabb arány azonban a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Színház és Filmművészeti Egyetemen volt, az előbbiben a végzősök 38 százaléka, az utóbbiban 34 százaléka csak a záróvizsga sikeres letételéről vehette át az igazolást. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola 2009. évi adatai szerint a végzősök 59 százaléka „hagyta bent” a diplomáját – derül ki egy felmérésből, amelyet a Young & Partners Kommunikációs és Tanácsadó ügynökség végzett 48 hazai felsőoktatási intézmény és az OKM Oktatási Hivatalának megkeresésével.

Gond igazából akkor van, ha valaki gyér nyelvtudással érkezik az egyetemre, az ott töltött évek alatt pedig a tanulmányai háttérbe szorítják a nyelvtanulást. A törvény alkotók ugyanis úgy okoskodtak, hogy a nyelvoktatás már nem az egyetemek dolga, hanem teljes egészében a közoktatás feladata. Erre utal a nyelvi érettségi kötelezővé tétele, illetve a középfokú intézmények azon joga, hogy a tantervbe nulladik évet iktassanak, ezzel alapozva meg a diákok nyelvi képzését. (Van olyan gimnázium is, amelyik nem nulladik évre teszi be ezt a plusz egy évet, hanem a 10. évfolyam elvégzését követően. Ilyenkor szeptembertől júniusig csak a választott nyelvet tanulják a diákok.)

Nyelvtudást két hónap alatt

Valószínűleg mindenki találkozott már olyan hirdetéssel, amelyik irreálisan rövid idő alatt nyelvvizsgát ígért az elvégzett tanfolyam, vagy éppen a speciális tananyag eredményeként. Az általánoshoz képest fele idő alatt ígér nyelvvizsgát a Villám módszer - ők kb 160 kontakt órával (tanfolyamon töltött idővel), és ugyanennyi otthon tanulással számolnak. Honlapjuk tanúsága szerint több hozzájuk beiratkozónak is sikerült ennyi idő alatt a mutatvány.

A Villám módszer egyébként a megjelenésekor forradalminak számító relaxációs nyelvtanulás továbbgondolása. Dr. Makara György volt az első Magyarországon, aki azt állította, hogy akár autóvezetés közben is kiválóan lehet nyelvet tanulni. A mára tökéletesített Villám tananyag csomag többek között például a pszichológusok által jól ismert “aha-élményt” használja ki annak érdekében, hogy a célszemély agyába minél jobban bevésődjenek a tanult szavak és szerkezetek.

Kreatívan

Folyamatos beszédkészséget ígér az egyedül tanulóknak is a 27 nyelvvizsgával rendelkező Gaál Ottó, az általa kifjlesztett kreatív nyelvtanulási módszerrel. Ennek a lényege, hogy tanulás közben állandóan a célnyelven kell megszólalni, és a tanuló az első perctől fogva maga rakja össze a mondatokat. A Kreatív tancsomag ára húszezer forint, amely összeg töredéke egy hagyományos nyelviskolai tanfolyaménak.

A 2010-es évben egyébként a nyelviskolák által meghirdetett rendes, illetve intenzív tanfolyamok ára nem változott számottevően a tavalyihoz képest. Bár a szórás elég nagy, egy általános, 32 órás (4, vagy 8 hetes) nyelvtanfolyamért a fővárosban 35 és 50 ezer forint közötti összeget kérnek a nyelviskolák, míg egy szakmai papír megszerzéséhez akár 80 ezret is kifizethetünk csak a tanfolyam díjra.

Priviben

Természetesen mind a mai napig nagyon sokan élnek a magántanárhoz fordulás lehetőségével is, hiszen a nyelvtanulásnak ez a módja több pozitívumot is rejt magában. Mert egyfelől általában egyedül ül be az ember egy magánórára - ezáltal pedig több figyelmet is kap, gyorsabban tud haladni. De ami talán még ennél is fontosabb, hogy a tanulónak nagyobb a mozgástere, rugalmasabban alakíthatja az életét, mintha mondjuk egy kötött csoportba járna. A magánórák viszont kifejezetten csak azoknak valók, akik képesek önmagukban is tanulni, és egyedül feldolgozni az órán elhangzottakat.

Ma a piacon egy magánóra időtartama 45 perctől 90 percig terjed, az ár pedig 1500 és 5000 forint között mozog (hatvan perces órával számolva). Természetesen itt is érvényesül a túlkínálat árleszorító hatása, amennyiben az angol nyelvből magánórát adók kérik (kérhetik) a legkevesebb pénzt, míg mondjuk az arab, vagy a japán tanárok nyugodt szívvel tehetik zsebre akár a tripláját is az angol tanárok óradíjának.

Mindettől függetlenül azonban egyre elterjedtebb, hogy a privát leckeadók is előre elkérik a havi óradíjat, elkerülendő a lemondott órákból származó bevételkiesést. Az általános kód szerint az találkozót 24 órával a megbeszélt időpont előtt még le lehet mondani, a meg nem tartott óra pedig a későbbiekben pótolható.

Kanaki Anna

eduline