szerző:
Eduline

A magyar történelmet nagyon nehéz önmagában kezelni, „a felfedezések nélkül nem érthető meg a magyar gazdaság visszaesése, a francia forradalom nélkül a jakobinus mozgalom, a hitleri Németország nélkül pedig a II. világháború magyar vonatkozásai” – reagált Balatoni József történelemtanár Schmidt Mária történelemoktatásról szóló blogbejegyzésére.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján fejtette ki, szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak, és milyen szempontok szerint kellene összeállítani az új Nemzeti alaptanterv történekem tananyagát.

Többek között azt javasolja, hogy szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, a tárgyi tudás helyett összefüggéseket és értelmezéseket kellene inkább tanítani, illetve a történelemoktatásnak tartalmaznia kellene az eszme-, a vallás- és a kultúrtörténetet, valamint az anyagi és a technikai fejlődés történetét.

Balatoni József – vagyis Jocó bácsi – történelemtanár Facebook-oldalán tett közzé részletes véleményt a javaslatokról. Arról például, hogy szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, azt írta, Schmidt Mária bejegyzésében semmiféle alternatíva nincs, hogyan lehetne másképp tanítani a történelmet, mint lineáris időrendben.

„Mert úgy logikus, érthető, felépíthető a tananyag és az események sorozata. Más sorrendet én őszintén nem tudok elképzelni. Mást viszont igen: egy igen erős tantárgyköziségre lenne szükség. Hisz teljesen máskor, másképpen tanulják a diákok a történelem, a fizika, a földrajz vagy éppen az irodalom eseményeit, szereplőit. Sokszor nem is tudják felmérni azt, hogy Mária Terézia, James Watt, Batsányi János kortársak voltak. Sokszor még az is nehéz, hogy összehozzák Ferenc Józsefet Mikszáth Kálmánnal. Pedig egy időben alkottak, éltek. Jó lenne egy olyan komplex tanulás, ahol a korszakokat és a tantárgyakat együttműködve, teljes képet kapva tanulhatnák a gyerekek” – írja a történelemtanár.

Hozzáteszi: azzal viszont egyetért, hogy tudomásul kell venni: a mai gyermek keze ügyében ott van az internet és az okostelefon nyújtotta tudástár, ezért számukra elsősorban összefüggéseket, értelmezéseket és narratívákat kell adnunk. „Ez a hozzáállás és vélemény üdvözlendő a részemről. Évek óta hangsúlyozom, hogy a gyerekek kezében minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy a lexikális információkat elérjék, nem feltétlenül kellene évszámokat magoltatni velük, mert annak ma már kevésbé van értelme, haszna pedig talán még kevesebb. Az összefüggésekre, az események láncolatára, a hétköznapi emberek életére kellene helyezni a hangsúlyt” – írja.

Arról az elképzelésről, hogy az általános iskolában csak magyar történelmet kellene tanítani, Balatoni József azt írja: a magyar történelmet nagyon nehéz önmagában kezelni, „hisz a felfedezések nélkül nem érthető meg a magyar gazdaság visszaesése, a francia forradalom nélkül a jakobinus mozgalom, a hitleri Németország nélkül pedig a II. világháború magyar vonatkozásai”.

A teljes bejegyzést itt nézhetitek meg:

Valóban csökkenhet történelemből a tananyag az új NAT-ban?

A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek - mondta a Magyar Időknek a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.