Több olvasónk jelezte, hogy számos iskolában még mindig nincs kész az idei tanév tantárgyfelosztása, amely többek között az osztályok és csoportok megjelölését, óráik számát, a tanárok óráinak számát és beosztását, a pedagógusok kötelező óraszámába beszámítható egyéb feladatok óraszámát tartalmazza.

A tantárgyfelosztást az iskolának augusztus 15-ig kellett volna elküldeniük jóváhagyásra a fenntartónak, vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyi tankerületének, ennek a szabálynak azonban egyetlen oktatási intézmény sem tehetett eleget. A pedagógus-életpályamodellről szóló rendelet, amely a kötelező óraszámot is tartalmazza, ugyanis csak augusztus 30-án, a köznevelési törvény módosítása után jelent meg.

Van, aki a "legvadabb" szabályokat alkalmazza

Ez alapján a tanárok kötött munkaideje 22-ről 32 órára nőtt: ebből 22-26 órát tanórák és egyéb foglalkozások megtartásával kell tölteniük. Egyéb foglalkozás lehet például szakkör, felzárkóztatás, tehetséggondozás, napközi vagy tanulószoba.

A fennmaradó 6-10 órába kell beleférnie többek között a szabadidős és kulturális programok szervezésének, a tanulói fegyületnek, a helyettesítéseknek, az adminisztratív feladatoknak, a szülői értékezleteknek, a fogadóóráknak, a mentorálásnak. A tanárok munkaidejének beosztásáról itt olvashattok részletesen, a pedagógus-életpályamodellről szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint nemcsak a rendelet megjelenésének csúszása okozott problémákat, maga a szabályozás is kérdéseket vet fel. "Nem egyértelmű, hogy mi fér bele a 32 órás kötött munkaidőbe, az intézményvezetők és a tankerületi igazgatók a "legvadabb szabályokat" alkalmazzák. Az iskolák a korábbi rutinra építve megpróbálták összerakni a tanévet. A becslések azonban nem mindig stimmelnek: a tankerületi igazgatók más és más óraszámokkal operálnak, és az általuk irányított iskolák számára sem egységesen hoznak döntéseket. Időközben például kiderült, hogy több budapesti kerületben a 26 órából 17-nek szakórának kell lennie" - mondta az eduline-nak.

Radó szerint "az egyértelmű szabályozás hiánya, a változtatások előkészítetlensége, az egymásnak ellentmondó oktatásirányítói nyilatkozatok, az intézményvezetők önálló döntési jogosítványainak megszüntetése és sok tankerületi vezető alkalmatlansága együttesen okozza", hogy sok iskolában még nem készült el az idei tanév tantárgyfelosztása.

"A tankerületi igazgatók sokszor nem tudják, hogyan működik az iskola, megvalósíthatatlan elvárásaik miatt pedig többször újra kell írni a tantárgyfelosztást. Olyan eset is van, hogy a tankerületi igazgató egyszerűen még nem hagyta jóvá a tantárgyfelosztást, de azt, hogy miért nem, nem jelezte" - tette hozzá.

Nem szabályozták azt sem, hogy az általános iskolákban - amelyekben az idei tanévtől 16 óráig kötelező bennmaradni - lehet-e délutáni tanórákat tartani. Ez főleg azoknak a diákoknak jelenthet problémát, akik az igazgatótól - például különóra vagy edzés miatt - felmentést kaptak.

"Azokban az iskolákban, ahol még nem neveztek ki igazgatót, további probléma, hogy nem lehet tudni, a megbízott intézményvezető hány órában fog tanítani" - magyarázta az oktatáspolitikai elemző.

Nincs elég tanár és tanterem

Radó Péter szerint komoly probléma az is, hogy a több elsős osztály miatt - január 1-je óta minden gyermeket be kell íratni az iskolába, aki augusztus 31-ig betölti a 6. életévét - nincs elég tanító, mivel az iskoláknak nem, vagy nem időben engedélyezték új pedagógusok felvételét.

Nincs elég szaktanár sem, az oktatási intézmények ezért nem tudják pótolni a pályaelhagyókat, illetve azokat, akik a 62 éves korban kötelező nyugdíjazás miatt már nem taníthatnak - helyettük jelenleg egyébként nem is lehet új alkalmazottat felvenni. Azoknak a továbbfoglalkoztatásáról, akik ezt kérték, még nem született döntés - mondta Radó, aki szerint korlátozottak a tantermi férőhelyek is, sok iskolában az első és ötödik évfolyamon kötelező hittan-, illetve erkölcstanórákat, valamint a napi egy kötelező testnevelésórát nem tudják hol megtartani.