Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?

Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár júniusban beszélt arról, hogy a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, ezért kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.

A Magyar Nemzet most arról ír, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében is előkerül a nyári szünet hosszának kérdése. A dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják.

Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.

Lerövidíthetik a nyári szünetet? Nem sok szülőnek és tanárnak tetszik az ötlet

Sem az iskolák, sem a társadalom nem készült fel a nyári szünet rövidítésére - nyilatkozta múlt héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Az eduline olvasói szerint sem jó az ötlet. Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, a pedagóguskar elnöke a tanévi struktúra átalakításán belül a nyári szünet rövidítéséről úgy vélte, egyelőre sem az iskolák, sem a magyar társadalom nem készült fel erre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu