Május 28-án újra tesztelik a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok kompetenciáit, a napokban pedig nyilvánosságra hozták a tavalyi, 2013-as kompetenciamérés országos eredményeiről szóló elemzést.

Nem változik a diákok teljesítménye?

Az Oktatási Hivatal által készített elemzés szerint évről évre változik a diákok összteljesítménye, de ez inkább statisztikai ingadozás - 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben sem matematikából, sem szövegértésből. Matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok a jobbak.

Nem mindegy, hogy Borsodban vagy Pest megyében él a diák

A 2013-as eredmények azt mutatják, hogy még mindig nagyok a különbségek az ország különböző területein élő diákok teljesítménye között: a legjobb és a leggyengébb eredményt elérő járások teljesítménye között - matematikából - 284-596 képességpontnyi, míg szövegértésből 339-563 pontos különbség van.

A legrosszabb eredményt az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli diákok érték el, míg a legtöbb pontot a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulók szerezték.

Nyolcosztályos gimnázium vagy szakiskola?

A 2013-as kompetenciamérésen is a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói teljesítettek a legjobban - 152-193 ponttal volt jobb az átlageredményük, mint az általános iskolákban tanulóké. Persze nem véletlenül: arra az Oktatási Hivatal is felhívja a figyelmet, hogy ezekbe az intézményekbe a diákok komoly szelekció után kerülhetnek be.

A másik végpont a szakiskoláké. "Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd-egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is" - írja az Oktatási Hivatal.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a diákok négy év alatt "butultak el", a kutatás szerint ők már akkor is a lemaradók között voltak. "Az azonban már ezekből az adatokból is látható, hogy egy egész képzési forma tanulói nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem" - olvasható a kutatási összefoglalóban.

Számít a családi háttér

Az elemzés arra is rámutat: minél jobb családi háttere van egy diáknak, annál jobb eredményeket ér el a kompetenciamérésen. Az összefüggés már a hatodikosoknál is érzékelhető, és később sem változik.

Az ilyen elemzések azt mutatják meg, hogy a köznevelési rendszer milyen mértékben képes - vagy nem képes - a diákok szociális, kulturális eredetű hátrányait mérsékelni, illetve társadalmi lehetőségeit javítani.

A kompetenciamérésről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.