Erre nem adnak pénzt az iskoláknak: magukra hagyták a tanárokat a lemorzsolódás elleni harcban?

Létezik Magyarországon lemorzsolódás elleni program az idő előtti iskolaelhagyás elkerülésére, de az ezzel járó terheket az egyes oktatási intézményeknek maguknak kell vállalniuk. Hiába szerepel ugyanis a jogszabályban a korai jelzőrendszer felépítése, amíg nincs hozzárendelve külön forrás.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az Oktatási Hivatal idén márciusi adatai szerint 82 ezer gyermeket, vagyis a közoktatásban tanulók 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, magyarul az, ha önként fordítanak hátat az iskolának, és hagyják el azt. Hivatalosan a veszély akkor áll fent, ha egy tanuló tanulmányi átlaga nem éri el a közepest az adott félévben, illetve akkor, ha az előző félévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga - írja az atv.hu.

Megdöbbentő eredmények: van, ahol minden ötödik diákot veszélyeztet lemorzsolódás

Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Veszélyeztetettnek azok a diákok számítanak, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

Az oktatási intézményrendszer finomnan fogalmazva nem mindenhol van felkészülve a lemorzsolódás megelőzésére. Az atv.hu tud olyan esetről, amikor egy diákot úgy „tereltek ki” a programból, hogy készségtárgyakból húzták fel az átlagát.

A tanuló osztályfőnöke így akarta ugyanis elkerülni azt, hogy bekerüljön a lemorzsolódás elleni programba, és differenciáltan kelljen tanítani a különböző tantárgyakból. Sok esetben a pedagógusoknak fogalmuk sincs arról, hogyan kellene kinéznie egy-egy tantárgyból az említett differenciált oktatásnak.

Jogszabályi szinten ugyan kiemelt figyelmet kap a lemorzsolódás megelőzése, de központi forrás nincs a felzárkóztatásra, az iskoláknak ez – úgy tűnik – a saját hatáskörükben kell megoldaniuk, ami annál is inkább nehezebb, mert nem rendelkeznek gazdasági önállósággal. A helyzetet tovább bonyolítja a tanárhiány is, ami pedig a vidéki településeket még hatványozottabban érintheti.

A Klebelsberg Központ kiemelte, hogy „a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentésére irányuló EU 2020 stratégia célkitűzéséhez kapcsolódva hazánk – más európai országhoz hasonlóan – a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának 10%-ra csökkentését vállalta 2020-ig.” A KLIK arra is emlékeztetett, hogy a korábbi években számos olyan intézkedés és program volt jelen (pl.: Tanoda program, Útravaló Ösztöndíjprogram), amely az iskolai elhagyást volt hivatott visszaszorítani. Az előbbiek miatt pedig úgy gondolják, hogy a lemorzsolódást csökkentő szakmai tevékenységekhez rendelkezésre állnak a források.

Drámai lehet a helyzet az iskolákban? Kétezernél is több tanári-tanítói állást hirdettek meg

Csak Budapesten ötszáznál is több pedagógust keresnek, több helyen bármilyen szakos tanárral beérnék, van olyan kistelepülés, ahonnan tizennégy pedagógus hiányzik - írja a 24.hu. A lap arra volt kíváncsi, a tanév végeztével mennyire okoz gondot a tanintézményekben, hogy a nyugdíjba készülő tanárok és tanítók üresen maradt helyét betöltsék.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.