A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint tovább emelkedne az az összeg, amelyet az állam oktatási célokra fordít. A nyelvvizsgákat, a tankönyvellátást és a tehetséggondozást is bőkezűen támogatnák.
Létezik Magyarországon lemorzsolódás elleni program az idő előtti iskolaelhagyás elkerülésére, de az ezzel járó terheket az egyes oktatási intézményeknek maguknak kell vállalniuk. Hiába szerepel ugyanis a jogszabályban a korai jelzőrendszer felépítése, amíg nincs hozzárendelve külön forrás.
A pedagógusbérek elvesztették vonzerejüket, a nélkülözhetetlen vérfrissítés jelentkezők hiányában elmarad, a pályán lévők átlagéletkora rohamosan növekszik, a tanárképző intézményekből kikerülők száma meg sem közelíti a nyugdíjba vonulókét - véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke.
A 2020-ban záródó uniós finanszírozási ciklus után jelentős mértékben csökkennek majd a vissza nem térítendő támogatások, miközben emelkedik a projektekben vállalandó önrész mértéke. Tehát ha a közeljövőben érdemi fejlesztéseket, illetve felzárkóztatást szeretne elérni Magyarország az oktatás területén, akkor a következő kormánynak jelentősen, százmilliárdokkal növelnie kell a költségvetésben az oktatási rendszer finanszírozását, hogy pótolja a kieső uniós forrásokat - írja a Magyar Nemzet.
Az oktatási államtitkár szerint az OECD-átlagnál többet költenek az oktatási rendszer fejlesztésére, az OECD adatai azonban mást mutatnak - írja a Népszava.
Nyolc európai uniós ország csökkentette 2010 óta az oktatásra fordított összeget, köztük van Magyarország is - derül...
480 millió eurót, vagyis körülbelül 120 milliárd forintnak megfelelő összeget költött a román állam annak a kétszázezer diáknak az oktatására, aki idén érettségizett. A bukásra álló végzős középiskolások ötven százalék körüli aránya azt mutatja, hogy az összeg fele kárba veszett – írja a Ziarul Financiar.
