"Feketelistára" kerültünk: jóval kevesebb pénzt költ az ország oktatásra, mint 2010-ben

Nyolc európai uniós ország csökkentette 2010 óta az oktatásra fordított összeget, köztük van Magyarország is - derül...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Nyolc európai uniós ország csökkentette 2010 óta az oktatásra fordított összeget, köztük van Magyarország is - derül ki az Európai Bizottság tanulmányából, amely a válság oktatási költségvetésre gyakorolt hatását vizsgálta. 2011-ben Magyarország öt százalékkal költött kevesebbet az oktatásra, mint 2010-ben, ugyanez a helyzet Görögországban, Litvániában, Olaszországban és Portugáliában is.

2011-ben egyedül Törökország növelte több mint öt százalékkal az oktatásra fordított összeget: 1-5 százalékos növekedés volt többek között Svédországban, Finnországban, Lettországban, Írországban és Cipruson.

A tanulmányból kiderül: 2011-ben és 2012-ben 11 ország csökkentette vagy fagyasztotta be a tanári fizetéseket és juttatásokat - amelyek az oktatási költségek hetven százalékát teszik ki -, többek között Magyarország, Horvátország, Írország és Olaszország.

Az oktatásra fordított összeg 2011-ben és 2012-ben: a sötétkék szín a több mint öt százalékos csökkenést, a piros a több mint öt százalékos növekedést jelzi
europa.eu

A tagállamok költségvetési szempontból nehéz időszakon mennek keresztül, de ha nem biztosítanak megfelelő forrásokat az oktatás és a képzés megújítására, Európa le fog maradni globális versenytársai mögött, és még nehezebb lesz leküzdeni a fiatalok sújtó munkanélküliséget – nyilatkozta Andrula Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.